• Szerző: Sallai András
• Copyright © Sallai András, 2011, 2013, 2014, 2015
• Licenc: GNU Free Documentation License 1.3
• Web: http://szit.hu

Az Internet egy világméretű hálózat, amely a TCP/IP protokoll családon alapszik.

Transmission Control Protocol/Internet Protocol

(átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll)

A TCP és az IP is egy konkrét protokoll az Interneten, de nem csak ez a két protokoll van. A TCP és az IP csak a protokoll család névadója.

Az Egyesült államok 1958-ban létrehozza a ARPA részleget. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege. Az ARPA a Advanced Research Projects Agency szavak rövidítése.

Az ARPA részleget átnevezik 1972-ben, a DARPA nevet kapja. Így rövidítés most már: Defense Advanced Research Projects Agency.

A Szovjetunió fellövi az első műholdat, a Szputnyik–1-et (oroszul: Спутник), a Kazahsztán területén megtalálható Bajkonuri űrrepülőtérről. Az USA válaszlépésnek szánva létrehozza a ARPANET projektet. Az ARPANetet 1966-ban kezdik építeni, az ARPA keretein belül. Felépítését tekintve csomagkapcsolt hálózat.

1969 ARPANET - NCP protokoll

Elsőként 4 egyetemen volt:

• UCLA - University of California, Los Angeles
• SRI - Stanford Kutatóintézet
• UCSB - University of California (Santa Barbara)
• UTAH - University of Utah

Térképek

1973 Anglia és Norvégia csatlakozik az ARPANET-hez

1974 Kifejlesztik a TCP protokollt.

1980 Kifejlesztik az UDP protokollt.

1983 ARPANet és MILNet szátválasztása

1983 TCP/IP - az NCP protokollt felváltja a TCP/IP

• Kezdetben három protokoll
  • telnet - telnetworking protocol
  • ftp - file transfer protocol
  • smtp - simple mail transfer protocol

1991 GOPHER - hörcsög - kliens szerver alapú hierarchikus információforrás

A GOPHER megalkotói:

• University of Minnesota
  • Mark McCahill
  • Farhad Anklesaria
  • Paul Lindner
  • Daniel Torrey
  • Bob Alberti

1991 Web

A hálózat rétegekre bontásának az értelme, hogy minden egyes rész külön kezelhető, cserélhető.

• Alkalmazási réteg
• Szállítási réteg
• Hálózati réteg
• Kapcsolat réteg

A Fizikai réteg nem része a TCP/IP-nek.

A következőkben egy e-mail alapján megnézzük, milyen fejlécek adódnak hozzá egy megírt e-mailünkhöz.

A felhasználó előállítja a levelet. Ez az „adat”. A levelezőprogram hozzáad egy „e-mial fejlécet” a levélhez. A levelezőprogramtól az operációs rendszer TCP vermében kerül a levél. A TCP veremben először több csomagra darabolódik a levél. A TCP veremben rákerül minden csomagra a TCP fejléc. A TCP veremből az IP verembe kerülnek a csomagok, ahol megkapják az IP fejlécet. Az operációs rendszer ekkor átadja a csomagokat a hálózati kártyának. A hálózati kártya is ráteszi saját „Ethernet fejlécét” a csomagra, ha pedig szükséges a csomagokat még apróbb csomagokra bontja.

A következő ábrán látjuk melyik fejlécet, mi állítja elő.

Fájlok átvitele

Levélküldés

Levelek leszedésére használható.

Levelek megtekintésére használható.

Az Internet Relay Chat betűszavaiból alkotott betűszó. Valós idejű csevegést teszt lehetővé az interneten. TCP/IP alapokon működik, szerver-kliens összeállításban.

Több összekapcsolt IRC szerver hálózatot alkot. A csevegni szándékozó felhasználók a hálózat bármely szerveréhez kapcsolódhatnak.

Neves IRC hálózatok:

• IRCNet
• FreeNode
• stb.

Magyarországon a legnépszerűbb hálózat az IRCNet.

Az IRC hálózathoz csatlakozva létrehozhatunk egy csatornát. Egy csatornába más emberek is képesek belépni. A csatornára írt üzenet minden csatornára belépett felhasználó lát. Ha egy csatorna még nem létezik, az első belépő felhasználó belépésével létrejön automatikusan. Aki létrehozza a csatornát operátori jogokkal rendelkezik a csatornán. Vagyis kirúghat vagy tilthat más felhasználókat, esetleg másoknak is operátori jogokat adhat.

A csatorna nevét mindig # karakterrel kell kezdeni. Például a piros nevű csatornát így írjuk:

#piros

Egy speciális program (robot), amely állandóan bent van egy vagy több csatornán, hogy megtartsa az operátori jogot.

• http://xchat.org (Linuxosoknak ajánlott)
• http://www.silverex.org (Windowsosoknak ajánlott)
• http://www.uplinklabs.net/~tycho/projects/xchat-aqua/ (OS-X felhasználóknak ajánlott)
• http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_Internet_Relay_Chat_clients (még több kliens)

Portok, pontosabban szoftveres portok, de használjuk kapu néven is.

Egy számítógép többféle szolgáltatást nyújthat. Ha egy csomag érkezik egy kiszolgálóhoz, a kiszolgálónak tudnia kell a csomag milyen szolgáltatáshoz tartozik. A kliens úgy tudatja, hogy milyen szolgáltatást akar igénybe venni, hogy mond egy számot. Ha azt mondja 25 akkor levelet akar küldeni. Ha azt mondja 110, akkor a leveleket szeretné letölteni. Ha a kliens weblapokat szeretne lekérni, akkor 80-at mond. A szolgáltató program visszaküldi a választ.

Vegyünk egy példát. Egy kliens számítógép leveleket szeretne letölteni.

• Nyit egy kaput 1023 port felett. Mert 1-től – 1023 kliens nem nyithat portot, az a szervereknek van fenntartva.
• A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi mi a kliens oldali portszám. Például: 1025
• A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi milyen portot akar megnyitni a célgépen. Ez az alkalmazói protokollból kiderül.
• Az IP réteg felírja saját fejlécében, mi a forrás és cél IP cím.
• A csomag átmegy …

• A szerveroldalon érkezik a csomag.
• A TCP fejlécből kiderül, hogy a POP3 szerverprogramhoz szeretne tovább menni.
• A POP3 program feldolgozza majd választ küld.
• A szerver visszaküldi a saját válaszát.
• Hogy milyen portra kell visszaküldeni a kliensen, az kiderült az érkező csomagból (1025)

Kapcsolatorientált protokoll, amit a rfc793 ír le.

 0                   1                   2                   3
 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|          forrásport           |            célport            |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                        sorszám                                |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                    nyugtázási szám                            |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
| adat  |           |U|A|P|R|S|F|                               |
| elto- | foglalt   |R|C|S|S|Y|I|        ablak méret            |
| lás   |           |G|K|H|T|N|N|                               |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|        ellenőrző összeg       | sürgős adatok kezdete mutató  |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                beállítások                    |   kitöltés    |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                             adat                              |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+

• ablak
  • a vevő mennyi adatot képes egyszerre fogadni
• ellenőrző összeg
  • a fejlécet értékeit összeadjuk 16 bitenként
  • majd vesszük az egyes komplemensét
• beállítások
  • például sikertelen küldés esetén a sikertelen csomagokról információ

2003 óta létezik a rfc3540, amely a TCP fejlécet torlódásjelzési lehetőséggel ruházza fel. Az első három jelző az NS, CWR és az ECE ezt teszi lehetővé. Ez a három jelző így újnak tekinthető a TCP történetében, amely 1981-ben kezdődött, a rfc793-mal.

Amikor a fogadó megkapja a TCP csomagokat azokat alapesetben puffereli. Ha beállítjuk a PSH jelzőt, akkor arra adunk utasítást, hogy ne legyen pufferelés, a fogadó oldalon a TCP réteg rögtön adja át a csomagot az alkalmazás rétegnek.

Kapcsolat nélküli, átviteli protokoll. Rövid gyors üzenetek váltására használják, amikor ez fontosabb a megbízhatóságnál.

 0      7 8     15 16    23 24    31
+--------+--------+--------+--------+
|   forrásport    |     célport     |
+--------+--------+--------+--------+
|     hossz       | ellenőrzőösszeg |
+--------+--------+--------+--------+
|               adat                |
+--------+--------+--------+--------+

A gépek egymás megtalálásáért felelős protokoll. Két verziója van a 4-s és a 6-s. Ezeket IPv4 és IPv6-ként írjuk le. A protokollt az rfc791 írja le.

Például:

  192.168.5.1
  195.200.80.5

 0                   1                   2                   3
 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|verzió |  IFH  | szolg. típus  |         teljes hossz          |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|         azonosító             |jelz.|     töredékeltolás      |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|  élettartam   |   protokoll   |  fejléc ellenőrző összeg      |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                       forráscím                               |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                         célcím                                |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                  beállítások                  |   kitöltés    |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+

Az IP fejléc minden sora 32 bites. Az utolsó beállítások sor opcionális.

• Az első sorban az IP változatszámát találjuk. 4 bit
• Az első sor IFH, az IP Fejlcé Hossz rövidítése.
  • Az IP fejléc hány darab 32 bites részből áll
  • Minimum: 160 bit; 20 byte
  • Maximum: 480 bit; 60 byte
• Szolgáltatás típusa
  • Korábban: normál vagy vezérlő csomagról van-e szó
  • Ma: Szolgáltatás osztály típusa
• Teljes hossz - a csomag teljes mérete - 16 bites
  • A 16 bitből következik a maximális csomagméret: 65535
• Azonosító
  • A töredékek azonosítására való.
• Jelzők
  • Három jelző van:
    • első: mindig nulla; fenntartva további fejlesztésekhez
    • második: DF; Don’t Fragment; nem lehet tördelni
    • harmadik: MF; More Fragment; tördelt csomagok esetén, ha következő is töredék
• Töredékeltolás
  • 13 bit hosszú
  • 8 byte-os egységekben van megadva az eltolás
  • az első töredék esetén az összes 0
• Élettartam
  • minden router csökkenti; max: 255 lehet
• Protokoll
  • általában UDP vagy TCP
  • ebből derül ki melyik veremnek kell felfele a rétegekben továbbítani
• Ellenőrző összeg
  • a fejléc ellenőrző összege

A címeket 128 biten tároljuk, amelyet 8 darab hexadecimális számmal jelölünk, és kettősponttal tagolunk. Egy hexadecimális szám 2 bájt, azaz 16 bites.

Pl.:

feco:::2:4
bead:::2:4
2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334

Azonosságok IPv6 esetén:

2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab
2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab
2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab
2001:0db8:0:0::1428:57ab
2001:0db8::1428:57ab
2001:db8::1428:57ab

Egyedi címtípusok:

• FE80::/10 –link lokális cím (link local address)
• globális unicast cím (GUA: global unicast address)
• FC00::/7 egyedi lokális cím (ULA: unique local address)

Minden végberendezésnek (host) rendelkeznie kell link lokális címmel és legalább egy GUA címmel.

Speciális címek:

• ::/128 – csupa 0-ból áll, nem kiosztható
• ::1/128 – localhost cím
• ::/96 – IPv4-kompatibilis címekre; használták, már elévült
• ::ffff:0:0:0/96 – átfordított (mapped) IPv4-es címekre
• 2001:db8::/32 – dokumentációkban és IPv6 leírásokban használt cím
• fe80::/64 – analóg az IPv4-es 169.254.x.x autokonfigurációs címmel
• ff00::/8 – multicast prefix a multicast címekhez
• 2002::/16 - 6to4 címek, a IANA speciális allokációja, ipv4-be ágyazott ipv6
• 3ffe::/16 - 2006-ig a 6bone projekt ingyenes subnetjeinek prefixe, ám június 1.-jével visszaszállt a IANA-ra

• http://test-ipv6.com/

Internet Control Message Protocol

Internetet üzenetekkel vezérlő protokoll.

Diagnosztikára, hibakövetésre használhatjuk. Az ICMP nem kapcsolatorientált protokoll, hasonlóan az UDP protokollhoz. Úgy viselkedik mintha az IP-nél magasabb szintű protokoll lenne, de valójában abba van beépítve.

A típus az első byte:

A következő byte a kód:

Üzenetküldés számítógépcsoport számára. Többszereplős (multicast) üzenetek.

Előnyös lehet multimédiás alkalmazások műsorszórásos tevékenységéhez (streamelés), konferenciabeszélgetések bonyolításához, címjegyzékek szinkronizálásához, hírlevelek kézbesítéséhez.

Ismerjük az IP címet és szeretnénk kideríteni a hozzátartozó MAC címet.

A RARP pont az ellenkezőjét csinálja. Ismerjük a MAC címet és szükségünk van az IP címre. Nem használt protokoll.

A TCP/IP hálózatokban egy számítógépet IP cím alapján azonosítjuk.

Az IP címeknek jelenleg két verziója terjedt el:

• IPv4
• IPv6

Az IPv4-es címek 32-bitesek. Az IPv6-os címek 128 bitesek. Az IPv4-es címeket decimális alakban szoktuk megadni, míg az IPv6-os címeket, hexadecimális alakban szokás megadni.

Egy IPv4-es cím:

195.199.60.145

Binárisan:

11000011.11000111.00111100.10010001

Néhány példa:

• A fenti táblázat alapján a 2.300.300.300 cím A osztályú.
• A 128.300.300.300.300 cím B osztályú
• A 192.300.300.300 cím C osztályú

Vannak olyan IP címek amelyeket nem használunk az Interneten, csak belső hálózatokon.

A privát IP cím tartományok alhálózati maszkkal:

Például:

192.168.5.1

link-local címek: Ha dinamikus IP cím van beállítva a gépen, de mégsem kap IP címet, akkor az operációs rendszer biztosít egy link-local nevűt. Ez általában 169.254.0.0 hálózat.

IPv6 cím:

fe80::225:22ff:fef1:4e07/64

Fentebb már láttuk, hogy az IPv6-s címeket összevonhatjuk, ha azok nullát tartalmaznak. a nullákat, vezetőnulákat nem kötelező leírni. Ugyanakkor nem kötelező leírni a kettőspontokat sem. De minimum két kettőspontot meg kell hagyni, hogy lássuk ott valami hiányzik. A következő példában ugyanazt az IP címet hatféleképpen írtuk le:

2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab
2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab
2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab
2001:0db8:0:0::1428:57ab
2001:0db8::1428:57ab
2001:db8::1428:57ab

Az IP címek helyett tartományneveket szoktunk megadni a programjainkban. Ezt könnyebb megjegyezni mint egy IP címet.

Az IP cím és tartománynév összerendelések DNS szerverekben vannak tárolva.

Tartománynév általános használata:

cégnév.felső_szintű
gépnév.cégnév.felső_szintű
gépnév.részleg.cégnév.felső_szintű

Magyarország és az Európai Unió felső szintű tartományneve:

• .hu
• .eu

Amerikai felső szintű tartománynevek:

• .gov
• .edu
• .com
• .org
• .net

MAC cím, vagy fizikai cím.

A MAC a Media Access Control szavak első betűi.

Egy hálózati kártya azonosító száma.

Egy MAC cím 6 bytes hosszú, és hexadecimálisan szokás megadni.

• Az első három a gyártó
• Az utolsó három a kártya

Példa:

bc:5f:f4:7e:38:5d

Dynamic Host Configuration Protocol

Egy hálózaton található eszköz IP címe vagy fixen be van állítva az adott eszközön, vagy egy DHCP szervertől kér IP címet. Ezek után azt mondhatjuk, hogy a kliensgépek az IP címet egy DHCP szervertől adott időre bérlik.

A DHCP szervereken a összerendelhetők a fizikai címek és az IP címek, így egy hálózati eszköz mindig ugyanazt az IP címet kapja.

Útválasztó. Angolul router.

Az Interneten a csomagok az egyes hálózatokból másik hálózatokba az útválasztókon keresztül találnak el.

Az útválasztás alapja az IP cím.

SOHO

A SOHO a Small Office, Home Office szavakból van.

Otthoni-Irodai, illetve kisvállalati néven fordítható.

Kisebb teljesítményű routerek.

Az útválasztás végrehajtására különböző protokollokat találtak ki.

• TCP/IP útválasztás:
  • EIGRP
  • OSPF
  • BGP
  • RIP
  • ISIS
• Novell útválasztás:
  • Novell RIP
  • EIGRP
  • NLSP

Néhány nagy router gyártó:

• Cisco
• NEC
• Huawei
• Juniper
• Avaya
• Fujitsu
• Foundry

Néhány SOHO router gyrátó:

• TP-LINK
• D-Link,
• 3Com
• Linksys (a Cisco leányvállalata)
• ZyXEL
• Netgear
• Trendnet

Operációs rendszerek

• Linux
• BSD
• Windows (Internet Connection Sharing)

Internet elérést szolgáltató cég.

Internet Service Provider

A DNS az IP cím és tartománynév összerendelések feloldására kitalált rendszer. Hierarchikus felépítésű, osztott adatbázisból áll. Az Interneten névszerverek százezrei, nevek millióit szolgálják ki. Kezeli a redundanciát és jó hibatűrő képességekkel bír, és kiszolgál a fő feladata mellett néhány más információt is.

Létrehozásának célja a kényelem volt. A számítógépeket IP címekkel azonosítjuk, azok helyett viszont neveket szeretünk inkább beírni.

196.159.205.148    nap.zold.and
190.23.50.24       venusz.sarga.and
211.150.235.18     pluto.piros.and
218.24.243.238     neptun.lila.and

• Unix alapú rendszerek: /etc/hosts
• Win: %SystemRoot%\system32\drivers\etc\hosts
• Android: /etc/hosts

Paul Mockapetris az ISI (Information Science Institue) munkatársaként, 1983-ban többed magával megalkotta a DNS rendszert. A DNS szervereknek kettős feladatuk van. Látni és láttatni.

Egy tartomány névért egy elsődleges és egy kiesése esetén egy másodlagos szerver felel. Ha egy szerver felelős egy tartománynévért, azt mondjuk, illetékes.

A legfelső szintű tartományneveket idegen szóval top-level domainek nevezzük.

Néhány top-level domain:

• .hu
• .sk
• .eu
• .com
• .edu
• .net
• .uk
• .org
• .de
• .ua
• .info

A DNS rendszer hierarchikusan épül fel. Legfelső szinten a gyökér szerverek állnak. A gyökér szerverek tudnak információt szolgáltatni a top-level tartománynevekről. A top-level tartományért felelős DNS szerverek tudnak információval szolgálni az általunk használt fő tartománynevekért. A mi DNS szervereink pedig információt szolgáltatnak az altartománynevekről.

A tartománynevek rendszere egy fa ágaiként ábrázolhatók. A fa összetartozó, egyben kezelt részeit zónának nevezzük.

Egy zónához mindig két szerver tartozik. Egy elsődleges és egy másodlagos.

• Elsődleges szerver → zóna adminja változtatja
• Másodlagos szerver → tükrözzük az elsődlegesről

Ha a zóna egyes darabjainak kezelését másra bízzuk, akkor delegálásról beszélünk. Láme delegálásról beszélünk, ha mi beállítjuk saját szerverünkön, hogy más szolgáltat egy részt, de a másik fél saját gépen ezt nem állítja be.

Az FQDN (Fully Qualified Domain Name) azt jelenti, hogy a teljes nevet adtuk meg egy tartománynév megadásakor. Ha nem FQDN a tartománynevünk, akkor a teljes tartomány névnek csak egy részéről beszélek.

Felső szintű DNS nevek:

• http://www.statdns.com/cctlds/

A .hu domainekről a következő oldalon tájékozódjunk:

• http://www.domain.hu/

• Firefox
• Chrome
• Opera
• Epiphany
• Midori (http://twotoasts.de/index.php/midori/)
• Internet Exploler

• links
• lynx
• w3m

Az APIPA az Automatic Private IP Addressing rövidítése. Automatikus privát IP címadás, Ha egy operációs rendszeren beállítjuk egy interfészre az automatikus IP címzést (a kliens DHCP-től kér IP címet), de nem kap, akkor beállít magának egy IP címet. Ezt nevezzük automatikus privát IP címzésnek, röviden és angolosan APIPA-nak.

Az IP címek ilyenkor a következő tartományból kerülnek ki:

• 169.254.0.1 - 169.254.255.254

Az IPv4 címtérben, ezt nevezzük link-local címtérnek.

Az egyes rétegekhez tartozó protokollok, a teljesség igénye nélkül.

• Alkalmazási réteg
  • DHCP DHCPv6 DNS FTP HTTP IMAP IRC LDAP MGCP NNTP BGP NTP POP RPC RTP RTSP SIP SMTP SNMP SOCKS SSH Telnet TLS/SSL XMPP (stb.)
• Szállítási réteg
  • TCP UDP DCCP SCTP RSVP (stb.)
• Hálózati réteg
  • IP IPv4 IPv6 ICMP ICMPv6 ECN IGMP IPsec OSPF RIP (stb.)
• Fizikai réteg
  • ARP/InARP NDP Tunnels L2TP PPP Ethernet DSL ISDN FDDI (stb.)

Internetes erőforrások szabványos címe, elérése. Az URL-t a 1738 RFC írja le.

Az URL szintaktikája:

protokoll://[altartománynév. ...]tartománynév.felsőszintű_tartománynév[:port][[/]könyvtár][/alkönyvtár ...]

Néhány protokoll:

• ftp
• http
• https
• file

Példa:

http://szit.hu/

A szintaktikáját néha így írják:

protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév

Itt a nem altartománynevet, hanem szerver látunk. Az altartománynév néha egy konkrét szerver neve.

A wifivel kapcsolatos fogalmakat a következő ábrán tekinthetjük át.

• https://tools.ietf.org/html/rfc1918