A CPU a Central Processor Unit rövidítése, röviden magyarul processzor.
Processzor | Szóhossz | Sebesség | Megjelenés | Gyártó | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
4004 | 4 bit | - 740 kHz | 1971 | Intel | |
8008 | 8 bit | 500 - 740 kHz | 1972 | Intel | |
4040 | 4 bit | 500 - 740 kHz | 1974 | Intel | |
8080 | 8 bit | 2 - 3,1 MHz | 1974 | Intel | |
8085 | 8 bit | 3-8 MHz | 1977 | Intel | |
8086 | 16 bit | 8-10 MHz | 1978 | Intel | |
8088 | 8 bit | 4,77-16 MHz | 1979 | Intel | |
80186 | 16 bit | 6-25 MHz | 1982 | Intel | |
80286 | 16 bit | 6-25 MHz | 1982 | Intel, IBM, AMD, Harris (Intersil), Siemens AG, Fujitsu | |
80386 | 32 bit | 12-40 MHz | 1985 | Intel, AMD, IBM | 4 GB RAM |
80486 | 32 bit | 16-100 MHz | 1989 | Intel, IBM, AMD, Texas Instruments, Harris Semiconductor, UMC, SGS Thomson | |
Pentium | 32 bit | 60-300 MHz | 1993 | Intel | |
Pentium Pro | 32 bit | 150-200 MHz | 1995 | Intel | |
Pentium II | 32 bit | 233 - 450 MHz | 1997 | Intel | |
Celeron | x86, x86-64 | 266 MHz – 3.6 GHz | 1998 | Intel | ma is gyártják |
Xeon | IA-32, x86-64 | 400 MHz – 4,4 GHz | 1998 | Intel | ma is |
Pentium III | 32 bit | 400 Mhz - 1,4 Ghz | 1999 | Intel | |
Pentium 4 | 32 bit | 1,30 GHz - 3,80 GHz | 2000 | Intel | |
Itanium | 64 bit | 733 MHz - 2.53 GHz | 2001 | Intel | 1, 2, 4, 8 mag; IA-64; bukott |
XScale | ARMv5 | 133 MHz és 200 MHz | 2002 | Intel és Marvell együtt | mobilra |
Pentium M | 32 bit | 900 MHz - 2,26 GHz | 2003 | Intel | |
Pentium D | 32 és 64 bit | 2,66 GHz – 3,73 GHz | 2005 | Intel | |
Core | 32 bit és 64 bit | 1.2 GHz - 4.4 GHz | 2006 | Intel | |
Pentium Dual-Core | x86-64 | 1.3 GHz – 2.6 GHz | 2006 | Intel | |
Core 2 | x86, x86-64 | 1.06 GHz – 3.5 GHz | 2006 | Intel | 1, 2, 4 (2 x 2) mag |
A100 (Stealey, A110) | x86 | 600 MHz, 800 MHz | 2007 | Intel | |
Atom | IA-32, x86-64 | 600 MHz – 2,13 GHz | 2008 | Intel | |
Quark | x86 | 2013 | Intel | hordható eszközök | |
Core i3 | 2010 | Intel | |||
Core i5 | 2009 | Intel | |||
Core i7 | x86-64 | 2011 | Intel |
Az AMD másodlagos gyártóként lépett a processzorkészítők közzé.
AMD processzorok | |||||
---|---|---|---|---|---|
Processzor | Architektúra | Sebesség | Megjelenés | Gyártó | Megjegyzés |
Am286 | x86 | 8 – 20 MHz | 1984 | AMD | Intel tervezés |
Am386 | x86 | 20 – 40 MHz | 1991 | AMD | AMD tervezés |
Am486 | x86 | 25 – 120 MHz | 1993 | AMD | AMD tervezés |
Am586 | x86 | 133 – 150 MHz | 1995 | AMD | |
AMD K5 | x86 | 75 MHz – 133 MHz | 1996 | AMD | |
AMD K6 | x86 | 166 – 300 MHz | 1997 | AMD | |
AMD K6-2 | x86 | 266 MHz – 550 MHz | 1998 | AMD | |
K6-III, K6-2+ | x86 | 350 MHz – 550 MHz | 1996 | ||
K7, Athlon | x86 | 500 MHz – 2,33 GHz | 1999 | ||
AMD Duron - Spitfire | x86 | 600 MHz - 950 MHz | 2000 | ||
AMD Duron - Morgan | x86 | 900 MHz - 1300 MHz | 2001 | ||
AMD Duron - Applebred | x86 | 1400, 1600, 1800 MHz | 2003 | ||
AMD K8 - Athlon 64 | 64 | 1.0 GHz to 3.2 GHz | 2003 | ||
AMD K8 - Athlon 64 FX | 2003 | ||||
AMD K8 - Opteron | 2003 | ||||
AMD K8 - Sempron | 2004 | ||||
AMD K8L - Turion 64 | x86-64 | 1600 - 2400 MHz | 2005 | ||
AMD K8 - Athlon 64 X2 | 64 | 2005 | |||
AMD Phenom | 64 bit | 1,9 GHz - 3 GHz | 2007 |
A Zilogot az Inteltől kilépett mérnökök alapították.
Zilog | |||
---|---|---|---|
processzor | szóhossz | Sebesség | Megjegyzés |
Z80 | 8 bit | 2,5 MHz | A 8080 Zilog által készített utódja; CISC |
Gépek amelyek sikert hoztak számára:
A Cyrix egy amerika CPU gyártó volt. 1988-ben hozták létre a Texas Instrumentst elhagyó mérnökei. Elsőként x86 kompatibilis processzorokat készítettek 286, 386, 486 és 5×86-os sorozatból. A 6×86-os sorozatot már az IBM-el együtt készítették. A jogot licencelték. A processzorok gyártásában nem volt nagy sikere, ezért koprocesszorok gyártásával kezdett foglalkozni.
A céget 1997-ben a National Semiconductor félvezetőgyártó vásárolja fel.
Cyrix |
---|
286 |
386 |
486 |
5×86 |
6×86 |
A Commodore C16, C116 és Plus/4 gépekben használták.
MOS | |
---|---|
Processzor | Megjelenés |
MOS 6510 | 1985 |
Aritmetikai és logikai egység.
Az ALU feladata az egész számokon végzett összeadás és kivonás. Vannak olyan megvalósítások is ahol a szorzás és az osztás is, de ezek huzalozása nagyon költséges. A legtöbbször a szorzást és az osztást visszavezetik összeadásra, illetve kivonásra. Feladata a logikai műveletek elvégzése: NEM, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY. Feladata a bitmozgató utasítások végrehajtása.
Lebegőpontos egység.
Címszámító egység.
Ejtése: [kes]
A cache egy ideiglenes tároló, vagy másként gyorsítótár, amely gyorsabb mint a hozzákapcsolt tárolóelem. Így gyorsabban betölthető a processzorba bármely adat.
A processzorok egy vagy több cache-t tartalmaznak. Így azoknak azonosítójuk van:
Tárolókapacitások összehasonlítása | |||||
---|---|---|---|---|---|
~500-4000 GB | ~2-16 GB | 2x 32/64 kB között | AMD 512 Kb – 1 MB között Intel 4-6 MB | max. 16 MB | 1-4 MB |
háttártár | memória | L1 | L2 | L3 | CPU |
Vezérlőegység.
Gyorselérésű-memória.
A regisztereket és a tárolókat összekötő sínrendszereket vezérli.
A processzor szóhossza meghatározza egyszerre mekkora nagyságú adattal tud foglalkozni. Az első Intel processzorok 4 bitesek voltak. Aztán megjelentek a 8, 16 és 32 bites processzorok. Ma (2015) még sok helyen használnak 32 bites processzort, azonban a 64 bites processzorok átveszik a helyüket.
A RISC processzorok általában beágyazott rendszerekben találhatók meg. ARM, PowerPC, Intel i960, stb.
Neves CISC processzorok
Híres RISC processzorok
A regiszterek tulajdonképpen gyors elérésű memóriák.
Egy 16 bites processzor regiszterei:
A 16 bites regiszterek:
AX, BX, CX, DX, CS, DS, ES, SS, SI, DI, BP, Flag, IP
A 32 bites regiszterek nevei elé egy „E” betűt szokás tenni:
EAX, EBX, ECX, EDX
A 64 bites regiszterek nevei elé egy „R” betűt szokás tenni:
RAX, RBX, RCX, RDX
A MIPS ugyanakkor egy 32/64 bites RISC utasításkészletű architektúra neve is. A rövidítése így Interlocked Pipeline Stages. Fejlesztője a MIPS Computer Systems, mostani nevén MIPS Technologies.
Általános alkalmazások esetén mért érték.
Név | Rövidítés | FLOPS |
---|---|---|
kiloFLOPS | kFLOPS | 103 |
megaFLOPS | MFLOPS | 106 |
Év | Kódnév | Tranzisztorok száma |
---|---|---|
1993 | P5 | 3 100 000 |
1994 | P54 | 3 200 000 |
1995 | P54 | 3 300 000 |
1995 | P6 | 5 500 000 |
1995 | P6 | 5 500 000 |
1996 | P54 | 3 300 000 |
1997 | P6 | 5 500 000 |
1997 | P55 | 4 500 000 |
1997 | Klamath | 7 500 000 |
1998 | P55 | 4 500 000 |
1998 | Deschutes | 4 500 000 |
1998 | Covington | 7 500 000 |
1998 | Mendocino | 19 000 000 |
1999 | Mendocino | 19 000 000 |
1999 | Katmai | 9 500 000 |
1999 | Coppermine | 28 100 000 |
2000 | Mendocino | 19 000 000 |
2000 | Coppermine | 28 100 000 |
2001 | Tualatin | 44 000 000 |
2000 | Willamette | 42 000 000 |
2002 | Northwood | 55 000 000 |
2004 | Prescott | 125 000 000 |