Tartalomjegyzék

< Cisco szerint a hálózat

Dinamikus forgalomirányítás

Dinamikus routing

Az 1980-as évek végétől dinamikus forgalomirányító protokollokat használunk. Az egyik korai legnépszerűbb ilyen protokoll a RIP. A RIP a Routing Information Protocol rövidítése. A RIPv1 1988-ban jelent meg, de az alapalgoritmust már korábban is használták.

A megnövekedett igények hozták a RIP következő verzióját: RIPv2-öt.

Dinamikus protokollok:

Forgalomirányító protokollok osztályozása
Belső Külső
Távolság vektor alapú Kapcsolat állapot alapú Útvonal vektor
alapú
IPv4 RIPv2 EIGRP OSPFv2 IS-IS BGP4
IPv6 RIPng EIGRP
for IPv6 		OSPFv3 IS-IS for
IPv6 		MP-BGP

Ha változik a topológia a router elküldi a változásokat a szomszédjainak.

Előny/hátrány

Dinamikus protokollok előnyei:

Dinamikus protokollok hátrányai:

Dinamikus protokollok működése

Az ábrán három forgalomirányító látszik. Bekapcsolásuk után a az irányítótábláikba bekerülnek a közvetlenül kapcsolódó hálózatok.

Az első frissítés után, bekerülnek az 1 ugrás távolságra lévő hálózatok az irányítótáblákba.

A második frissítés után a 2 ugrásra lévő hálózatok is bekerülnek az irányító táblába.

Konvergencia

A hálózatot konvergáltnak mondjuk, ha minden forgalomirányító megismerte a hálózatának teljes topológiáját, azokról pontos információkkal rendelkezik.

Az egyes protokollok lassabban vagy gyorsabban képesek a konvergenciát megvalósítani. A RIP ezek közül a lassabb. Az OSPF és az EIGRP a gyorsabban konvergáló protokollokhoz tartozik.

Típusok felhasználási terület alapján

Irányító protokollok
belső külső
IGP EGP
Interior Gateway Protocol Exterior Gateway Protocol

Típusok irányítás működése szerint

Típusok osztályosság alapján

Autonóm rendszerek

Az autonóm rendszer, angolul Autonomus System, röviden AS. Egy szervezet, egy vállalat vagy egy ISP hálózati rendszerét értjük alatta. Szokás rá használni a routing domain nevet is.

Távolságvektor

A távolságvektor protokoll esetén két dolog fontos:

A távolság nem csak az ugrások száma lehet. Távolságnak a következő jellemzőket használhatjuk:

Távolság vektor alapú protokollok:

Kapcsolatállapot

A kapcsolatállapot alapú protokollok teljes képet tárolnak a topológiáról.

Nagyméretű hálózatoknál ajánlott, ahol a kialakítás hierarchikus. Ha gyors konvergencia szükséges, nagyon jó választás, de a rendszergazdának jól kell ismernie a protokollt.

Osztály/Osztály nélküli protokollok

Az IPv6-os irányító protokollok mind osztály nélküli (classless) protokoll.

RIPv1

A RIPv1 osztályos protokoll. Angolul: classfull.

A RIPv1-et beszélő protokoll 30 másodpercenként küldi a frissítéseket, akkor is ha nem változott semmi.

RIPv1 rosszul

Ha megpróbálunk egy teszt a ping paranccsal: 

R2# ping 172.16.1.1
Type escape sequence to abort.
Sending 5, 100-byte ICMP Echos to 172.16.1.1, timeout is 2
second:
U.U.U
Success rate is 0 percent (0/5)
R2#

Ugyanez tracerote-tal: 

R2# traceroute 172.16.1.1
Type escape sequence to abort.
Tracing the route to 172.16.1.1
VRF info: (vrf in name/id, vrf out name/id)
  1 192.168.1.1 4 msec
     192.168.2.1 4 msec
     192.168.1.1 4 msec
R2#

A viselkedés kiszámíthatatlan.

RIPv2-vel

Az előbb beállítások osztályos protokollal teljesen jól működik:

Az osztály nélküli protokollok emlékeztetőként: RIPv2, EIGRP, OSPF, IS-IS.

Ellenőrizzük a ping paranccsal: 

R2# ping 172.16.1.1
R2# traceroute 172.16.1.1

Irányító protokollok legfontosabb jellemzői

Az összehasonlítás alapja, milyen gyorsan osztják meg egymással az információt a routerek.

Mekkorára növelhető a hálózat.

Maszkot továbbít vagy nem?

Sávszélesség, processzor, és memória.

Mennyi ismeretet igényel.

Mérték

Az irányító protokollok az úgynevezett mérték alapján határozzák meg, melyik a legjobb útvonal. A mérték kiszámítása protokollonként változik, ezért általában ezek nem összehasonlíthatók.

Távolságvektor működése

RIP

RIPv1

RIPv2

RIPng

IGRP/EIGRP

IGRP

EIGRP

EIGRP

Kapcsolatállapot működése

A kapcsolatállapot alapú protokollok algoritmusa szemben a távolság vektor alapú protokollokéval bonyolultabb.

A kapcsolatállapot alapú protokollok mindegyike Dijkstra algoritmust használ. Shortest Path First, azaz SPF algoritmus. A forrástól a célig a költségeket összesíti. Az SPF algortimust minden router futtatja, hogy saját szemszögből értékelje ki az útvonalakat.

Egy konvergencia folyamata

OSPF

Az OSPFv3 egyszerre támogatja az IPv4 és IPv6 protokollokat is.

IS-IS

Elsősorban internetszolgáltatók használják.