[[:oktatas:grafika|< Grafika]] ====== Grafika tananyag ====== * **Szerző:** Sallai András * Copyright (c) 2011, Sallai András * Szerkesztve: 2011, 2024 * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]] * Web: https://szit.hu ===== Bevezetés ===== Grafika alatt most elektronikus/digitális képekkel való munkát értünk. Mi az előnye a digitális képeknek? * kevesebb helyet foglal * nem kell értük fákat kivágni * alakítható, formázható * a publikálás könnyebb * továbbítható e-mailben * bárhol, akár otthon is készíthető belőle papír alapú kép A képeket fényképző és/vagy filmfelvevő gépekkel, szkennerekkel készítjük, vagy magunk állítjuk elő valamilyen képszerkesztő programmal. A képszerkesztő programok ennek megfelelően képesek a kész fényképek szerkesztésére, formázására, retusálásra, illetve előállíthatók velük saját magunk által készített képek. Ma legtöbb képpel az interneten találkozunk. Az interneten három fajta képformátumot támogatnak a böngészők. A GIF, JPEG, PNG. Képeinket ezen formátumok valamelyikébe kell elkészítenünk. ===== Fogalmak ===== ==== Pixel ==== A kép legkisebb szerkeszthető, manipulálható része. Más néven képpont. Úgyis mondhatnánk egy minta a képből. A képet minél több sűrűbb mintákból állítjuk össze, annál több képpontunk lesz. Egy képpont valamilyen színt jelenít meg számunkra. A megjelenítő eszköztől függően vagy additív, vagy szubsztraktív színkeveréssel. ==== Megapixel ==== Hány millió pontból állítja össze a képet a fényképezőgép. 1 megapixeles eszköz kb. 1200x900 képpontot rögzít. ==== Oldalarány ==== 1 millió képpontot előállíthatunk 1000x1000 arányból, de 100x10000 arányból is. Hagyományos fénykép oldalainak aránya pl. 2x3 (például 10x15 cm) ==== Felbontás ==== A képpont sűrűségét meghatározó adat. Mérték egysége a képpont/hüvelyk (angolosan: pixels per inch, ppi). Ez azt jelenti, hogy egy 100 ppi felbontású kép 100*100 képpontból áll. ==== Digitális kép ==== Egy digitális kép képpontokból áll elő. A kép kezelése lehet raszteres vagy másként pixeles és vektoros. A pixelgrafikus képszerkesztés esetén a képpel pixelenként dolgozunk. A vektorgrafikusnál több pixelt tudunk egyszerre kezelni. ==== Színezet ==== Egy tárgyról visszaverődő vagy azon átbocsájtott szín ==== Telítettség (Saturantion) ==== Egy szín tisztasága, vagy erőssége. ==== Fényesség ==== A szín relatív világossága vagy sötétsége. A fényesség mértéke általában 0%-tól (fekete) 100%-ig (fehér). ==== Színárnyalat (Hue) ==== Színesség ==== Színhőmérséklet ==== A napfénynél adott színnel pompázó tárgyak mesterséges fényél sokkal sárgábbak lehetnek. Ez mi leginkább csak a fényképen vesszük észre, mert amit szemmel látunk, azt az agy korrigálja. A különböző kibocsájtott színű fényeket színhőmérsékletnek nevezzük. Kelvin-fokban adjuk meg. A nap és egy vakuk kb. 5500 Kelvin-fokos (délelőtt, és kora délután). Izzólámpák kb. 2600-3800 Kelvin-fok között bocsájtanak ki fényt. ===== Képalkotás ===== 100000000000000000 010000000000000000 001000000000000000 000100000000000000 000010000000000000 000001000000000000 000000100000000000 000000010000000000 Nem fakul, nem romlik, mindig állandó, könnyen másolható. ==== Létrehozás ==== Digitális képeket fényképező géppel, szkennerekkel vagy rajzoló, képszerkesztő programokkal állíthatunk elő. ==== Megjelenítés ==== * monitor * kijelző * nyomtató * rajzológép * stb. ===== Színterek ===== ==== HSL ==== Hengeres színkoordináta rendszer. Az RGB újrarendezésével jött létre, amely szemléletesebb próbál lenni mint a derékszögű koordináta rendszer. HSL a színárnyalat, telítettség és a fényerő összetevői. Gyakran említik HLS néven. A HSI, HSV, HSB, HSL és HLS nevek használata sajnos nem következetes. Találkozhatunk olyan leírással, ahol keverik ezeket. * Hue - színezet * A színárnyalatnak a középső függőleges tengely körüli körív felel meg. * Saturation – telítettség * A telítettség a tengelytől való távolság * Brightness – világosság * A henger magassága (hossza) a fényerőt jelöli. Az eszközfüggő RGB modell átalakítva. A valós szín színezettsége, telítettsége, világossága adja a kívánt színt. ==== HLS ==== Lásd HSL ==== HSV ==== Lásd HSL ==== HSB ==== Lásd HSL ==== HSI ==== Lásd HSL ==== RGB ==== Összeadó színkeverés. Három alapszínnel dolgozunk. Ezek: * Piros (Red) * Zöld (Green) * Kék (Blue) E három szín egymásra vetítésével állítjuk elő a kívánt szint. Mivel vetítésről beszélünk, ebből is következik, hogy elektronikus készülékkel előállított színről van szó. Ezeket használják a televíziók, monitorok, stb. ==== CMYK ==== Kivonó színkeverés. Három alapszínű festék összekeverésével hozunk létre egy színt. A három alapszín: * cián (Cyan) * bíbor (Magenta) * sárga (Yellow) Nyomdatechnikai okok miatt az összes szín nem állítható elő, ezért egy fekete színt is teszünk a három alapszín mellé: * fekete (blacK) Papíralapú, nyomtatott dokumentumoknál, képeknél használjuk. ==== CMYK+OG ==== A CMYK színrendszerhez a narancs és a zöld színek hozzáadása. A Pantone cég Hexachrome nevű színrendszere. ==== CIE L*a*b* ==== Eszköz független színtér -- eltérően az RGB és a CMYK színterektől. A CIE dolgozta ki 1931-ben. A CIE azaz Commission Internationale de l'Eclarage Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság A leírható színek száma: 6 553 600 Egyértelműen és eszközfüggetlen módon definiált szín leírására alkalmas. === A színek előállítása === * fényesség – lightness – értéke 0 és 100 közé eshet * "A" csatorna – a bíbor-zöld átmenetet adja 256 értékkel. * "B" csatorna – a kék-sárga átmenetet tárolja 256 értékkel. ==== YCbCr ==== Röviden csak YUV formátum. Három komponensből áll: * Y - fényerő - luma * Cb - kék fényerejének eltérése * Cr - vörös fényerejének eltérése Előnye, hogy a fényerő és a színek tárolása különválik, így hatékonyabb tömörítés lehetséges, mert a szemünk érzékenyebb a fényerő változására, szemben a színek változásával. ===== Képfájlformátumok ===== ^ Képformátumok ^^ | Raszter grafikus (pixelgrafikus, bitképes) | Vektorgrafikus | | JPG \\ GIF \\ PNG \\ RLE \\ TIF \\ XPM | SVG \\ CDR \\ AI \\ WMF \\ EPS | ^ Képformátmok ^^^ ^ Tömörített ^^ Tömörítettlen ^ ^ Veszteséges tömörítés ^ Veszteség mentes ^ ^ | JPG | GIF \\ PNG | BMP \\ XPM \\ SVG | ==== JPEG/JFIF ==== A JPEG a Joint Photographic Experts Group angol betűszó. A JPEG képformátum veszteséges tömörítési eljárást használ a képek tárolására. A veszteség azonban a szem számára nem érzékelhető. Ez változhat a sok szerkesztés hatására. A JPEG 2000 formátum egy új veszteség mentes tömörítési eljárás. ==== TIFF ==== A TIFF a Tagged Image File Format szavakból alkotott betűszó. Lehet veszteséges és veszteségmentes. ==== RAW ==== A kamera érzékelőjének kimenete, minimális feldolgozottsági állapotban. Tehát zajszűrés nélküli képek. Úgy is tekinthetünk rá mint az analóg gépek esetén a negatív. Úgy is mondhatnánk ezt még elő kell hívni. Az előhívást képszerkesztőben végezzük. Ha a fényképezőgépünkön beállítjuk a JPEG formátumot, akkor a gépünk maga elvégzi az "előhívást". Az "előhíváshoz" a következőkhöz hasonló műveletek lehetnek: * élesítés * fényerő * fehéregyensúly * színegyensúly * kontrasztot növelése * szaturáció * linearitást * a színek interpolálása * sRGB színtérbe konvertálás A fényképezőgép analóg átalakítóját mindenképpen digitalizálni kell, így egy minimális konvertálás RAW formátum esetén is van. ==== PCD ==== Kodak Photo CD fájl ==== EPS ==== Encapsulated PostScript Az EPS a PS (PostScript) egy változata. Az EPS-ek képként elhelyezhetők egy PS dokumentumban. A PS operációs rendszer független ábraformátum, illetve lapleírónyelv. A grafikai-tipográfiai elemek vektorgrafikus formában vannak tárolva. A fájl maga karakteres, azaz ASCII formátumú. Az PS nyomdaipari szabvány. Az EPS a PS-el szemben csak egyetlen oldal leírását tartalmazhatja. Ennek, célja, hogy egy PS dokumentumba illesztve egy EPS-t, az váljon annak teljes értékű részévé. ==== AI ==== Az Adobe Illustrator saját formátuma. Valójában a PostScript egy leegyszerűsített változata. ===== Irodalom ===== * http://ventura.tramontana.co.hu/dtp/postscript (2011)