szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:Számítástechnika|< Számítástechnika]]

====== Partíciók ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) 2012, Sallai András
  * Szerkesztve: 2012, 2013, 2014, 2015, 2023
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]]
  * Web: https://szit.hu
===== Bevezetés =====

A merevlemezt particionálással vehetjük használatba, azaz a használathoz létre kell
hoznunk egy partíciót. A particionálással tulajdonképpen logikailag meghatározunk 
egy vagy több részt. A partíciókon tároljuk a fájlrendszert. 

A partíció fogalma: önálló logikai egység egy adattárolón.


===== Partíciós tábla típusok =====

A következő partíciós tábla típusok ismertek:
  * aix
  * amiga
  * bsd
  * dvh
  * gpt
  * mac
  * msdos
  * pc98
  * sun
  * loop

Ezek közül a legismertebb a msdos, amely elsődleges és kiterjesztett partíciókból áll.


===== Fájlrendszer =====
A fájlok elérésének, rendszerezésének, keresésének módja. 
A fájlrendszerek lehetnek tároló eszközre szántak (merevlemezre, CD-ROM-ra, DVD-ROM-ra, 
Pendrivera, stb.) és lehetnek hálózatra szántak. 


===== FAT tábla =====
A DOS, illetve DOS alapú operációs rendszerek állományfoglalási táblázata.
(File Allocation Table rövidítése)

Így van ilyen fájlrendszerünk, hogy FAT16, FAT32, FAT64/extFAT.


===== Inode =====
Unix alapú operációs rendszerek fájltárolási táblázata.


===== Több partíció =====
==== Előny ====

Egy asztali gépen külön partíción lehetnek a felhasználók adati. Linux rendszerek alatt
lehetőség van a rendszer egyes könyvtárait is külön tenni. Ezek növelik a biztonságot. 
Egy szerver számítógépen mindenképpen több partícióra tesszük az indításhoz szükséges
állományokat, a változó fájlokat, az ideiglenes fájlokat, a felhasználók adatait, stb. 



===== Formázás =====
A partíciókat használat előtt formázni kell. Másként mondva sávozni. 

A sávozás azt jelenti, hogy tájékozódási pontokat jelölünk meg az 
adattárolón. 

===== A PC(DOS) partíciós tábla =====
Az IDE buszos PC számítógépeken a következő módon épülhet fel egy partíciós tábla:

Lehet egy elsődleges rész, ebben négy elsődleges partíció lehet. 
Lehet egy kiterjesztett rész, ebben pedig számtalan logikai 
partíció lehet. 

===== NTFS =====
A Windows FAT után következő fájlrendszere, amely már tartalmaz hozzáférés kezelést is. 



===== Linuxos fájlrendszerek =====
  * EXT
  * Ext2
  * Ext3
  * Ext4
  * XFS
  * RaiserFS
  * JFS
  * BtrFS
  * ZFS

===== Hálózati fájlredszerek =====
  * NFS - Unix
  * Samba (SMB/CIFS) - Windows

Az NFS fájlrendszert a Microsoft Windows, MacOS X és OpenVMS is támogatja.
Az SMB/CIFS fájlrendszert a Linux nem csak támogatja, de 
mellette komplex szerverszolgáltatást nyújt. 


===== Naplózó fájlrendszer =====
A fájlművelet naplózásra kerül, írás, létrehozás, törlés. A naplózás elkülönített helyen történik. Ha lenaplózta az adott műveletet a rendszer, csak az után hajtja végre a változtatást. Ha a rendszeren áramszünet van, az adatok elvesztésére kisebb az esély.


===== Particionáló programok =====
  * fdisk (minden rendszeren megtalálható)
  * sfdisk
  * cfdisk
  * QtParted
  * GParted
  * GNU Parted

===== Boot menedzser =====
A rendszer indulásakor lehetővé tesz az indítandó operációs rendszer
megválasztását. Linuxos bootmenedzserek esetén kernelválasztásra is
lehetőséget adnak. 

Boot menedszerek:
  * lilo
  * grub

===== Linuxos particionálás =====
Mint azt fentebb már említettük a Linuxos szervereken külön helyre szoktunk tenni
néhány könyvtárat a biztonság növelése érdekében. Ezek:
  * / (rendszer)
  * /var (változó adatok)
  * /usr (a programok állományai)
  * /tmp (ideiglenes fájlok helye)
  * /boot (az indításhoz szükséges állományok)

===== Linkek =====


  * http://unixlinux.tmit.bme.hu/Filerendszerek
  * http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer
  * http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszerek_list%C3%A1ja
  * http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Comparing-NTFS-and-FAT-file-systems