szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:számítástechnika|< Számítástechnika]]

====== Fájlok ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) 2012, Sallai András
  * Szerkesztve: 2012, 2014, 2015, 2023
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]]
  * Web: https://szit.hu

===== Bevezetés =====

A fájl, logikailag összefüggő adatok halmaza. 

A fájlokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ami egy vagy több részre van osztva (partíció),
amin belül valamilyen sávozás van. Ez utóbbi nevezzük fájlrendszernek.


A fájlok adatokból és metaadatokból állnak.
A fájl tartalma például a következők: hossz, létrehozás, hozzáférés és módosítási idő, jogok, 
tulajdonos, az adatok helye. 

A fájl neve nem feltétlenül része a fájlrendszernek, így az egyes rendszerekben a fájloknak
több neve is lehet.

===== Kiterjesztés =====

A fájlok végére egy úgynevezett kiterjesztést szokás írni, amely utal a fájl típusára.
A DOS típusú operációs rendszereken 3 karakterre volt korlátozva a fájlok kiterjesztése.
A Unixokon és a Linuxokon sosem volt korlát.


^  Kiterjesztés  ^  Leírás  ^
^  Web  ^^
| .html | HTML oldal |
| .htm | régi HTML oldal |
^  Általános  ^^
| .xml  | XML fájl |
^  Grafika  ^^
| .odg  | LibreOffice grafikai 
| .svg  | Általános vektorgrafikus program |
| .xcf  | GIMP formátuma |
^  Képfájl  ^^
| .gif  | Kevés színű grafika és egyszerű animáció |
| .jpg  | JPEG kép; tömörített fénykép  |
| .jpeg  | szintén JPEG kép |
| .png  | általános célú, hordozható képformátum /átlátszó háttér/ |
^  Adatbázis  ^^
| .odb  | LibreOffice adatbázis |
| .mdb  | MSOffice adatbázis |
| .dbf  | Régi adatbázisfájl egyetlen táblával |
^  Tábláaztkezelők  ^^
| .ods  | LibreOffcie táblázatkezelő |
| .xls  | MSO táblázatkezelő |
| .xlsx | MSO táblázatkezelő /Office Open XML/ |
| .csv | Strukturált szöveg. Táblázatkezelőkben könnyen importálható |
^  Szövegszerkesztés  ^^
| .txt | ASCII alapú szöveges fájlok |
| .odt | LibreOffcie szövegszerkesztő |
| .doc | MSO szövegszerkesztő |
| .docx | MSO szövegszerkesztő /Office Open XML/ |
^  Bemutató  ^^
| .odp | LibreOffice bemutató |
| .ppt | MSO bemutató |
| .pps | MSO automatikusan lejátszódó bemutató |
| .pptx | MSO bemutató /Office Open XML/ |
| .ppsx | MSO automatikusan lejátszódó bemutató
^  Hangfájlok  ^^
| .mp3 | tömörített hangfájl |
| .ogg |   |
| .wav |   |
| .wma | MS hangfájl |
^  Videó fájlok  ^^
| .mpg |   |
| .avi |   |
| .wmv | MS videófájl |
^  Publikáció  ^^
| .pdf | Hordozható, csak olvasható általános dokumentum formátum |
| .djvu | szkennelt dokumentumok kezelésére kifejlesztett formátum \\ (JPG, TIFF, GIF-nél sokkal kisebb méret) \\ de jó PDF alternatíva |



===== Fájlok NTFS fájlrendszeren =====


A fájlok a következő tulajdonsággal rendelkezhetnek:
  * rejtett (H)
  * csak olvasható (R)
  * rendszer (S)
  * archív (A)



===== Fájlok ext fájlrendszereken =====

Az ext fájlrendszernek folyamatosan fejlődik, ezért már a negyedik verziónál tartunk.
Fontosabb verziók:
  * ext2
  * ext3
  * ext4


Tulajdonságok:
  * Minden fájl egy felhasználónak a tulajdonában van.
  * Minden fájl egy csoporthoz tartozik



A fájlokon értelmezhető jogok a következők:
  * olvasási jog
  * írási jog
  * futtatási jog

A ext alapú fájlrendszereken is használunk rejtett fájlokat. 
A fájlrendszer erről azonban semmit nem tárol el.
A fájl akkor lesz rejtett ha a nevét egy ponttal kezdjük.
Pl.:

  .fájlnév

Az ext alapú fájlrendszereken a fájlok törlés után nehezen állíthatók vissza, mivel
a fájlleíró információk magától az állománytól mindig külön helyen vannak tárolva. 
A fájlleíróban egy mutató van magára az állomány tartalmára.

===== Elnevezés =====

Egy könyvtáron belül nem lehet ugyanolyan nevű fájl és/vagy könyvtár.
Ugyanazon néven más könyvtárban már szerepelhet más fájl vagy könyvtár.

  * DOS 
    * 1-8 név + 3 kiterjesztés [a-b]\-_
  * Windows 
    * 256 karakter lehet, Unicode;
    * tiltott: CR, /, ?, *, ", relációs jel

===== Dátum =====

Mit tárolunk egy állományról:
  * létrehozás ideje
  * hozzáférés ideje
  * módosítás ideje


===== Fájlok rendszerezése =====


Manapság igen gyakori a fájlok böngészőből való letöltése. 
A böngészők automatikus letöltésre vannak állítva, amelyek általában a
Downloads/Letöltések könyvtárba töltenek le automatikusan. 

Ezt soha nem hagyjuk így, mert egy idő után átláthatatlan káosz lesz
ebben a könyvtárban, egy "**fekete lyuk**". A megspórolt idő később 
"visszaüt".

{{https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f0/Black_Holes_-_Monsters_in_Space.jpg?200}}

Állományaink számára készítsünk egy könyvtárstruktúrát, 
ahol kategóriák szerint rendezhetjük azokat. 



<code>
Dokumentumok
  |
  |--Halozat
  |    |--Letoltott
  |    |--Tananyag
  |    |--Otthon
  |    |--Iskolaban
  |
  |--Eskuvo
  |    |--Letoltott
  |    |--Ruhak
  |    |--Vendegek
  |    |--Zenekar
  |
  |--Fotok
  |    |--2000_Edzotabor
  |    |--2000_Balaton
  |    |--2000_Tatra
  |    |--2001_Edzotabor
  |    |--2001_Velencei-to
  |
  |--Konyvek
       |--Szakkonyvek
       |      |-- Programozas
       |              |--Pascal
       |              |--Csharp
       |              |--Java
       |              |--Perl
       |              |--Python
       |--Regenyek
       |--Szakacskonyvek
       |--Utikonyvek
</code>

Rendrakáskor gondoljunk arra, hogy nem fog minden azonnal a helyére kerülni. Jelöljünk ki egy könyvtárat,
amelyben ideiglenesen eltesszük a fájlokat. Egyszerre nem akarjuk megoldani az egész rendrakást. Nem fog sikerülni.
Foglalkozzunk kisebb egységgel.


===== Fájlnevek =====

==== Rendezés ====

A számokkal kezdődő nevek mindig előre kerülnek. 
Ha az egyjegyű számok elé nem teszünk vezető nullát akkor 
megjárhatjuk. A rendezés például ilyen lehet a programunkban:
  * 1_vmi
  * 12_vmi
  * 13_vmi
  * 14_vmi
  * 2_vmi
  * 21_vmi
  * 22_vmi

Ezért használjunk mindig vezető nullákat:
  * 01_vmi
  * 02_vmi
  * 12_vmi
  * 13_vmi
  * 14_vmi
  * 21_vmi
  * 22_vmi




===== Mentés =====
Mindig legyen mentésed. Mentési lehetőségek:
  * DVD-re kiírjuk (ha ráfér).
  * Egy másik merevlemezre írjuk.
  * Másik számítógépre másolatot készítünk.

===== Fájlok osztályozása =====

{{:oktatas:számítástechnika:fajlok.png|}}


  * bináris fájl 
    * a karakterek között vannak meg nem jeleníthetők
    * a karakterek látszólag rendezetlenül ömlenek a fájlba
  * szöveges
    * néha ASCII fájlnak hívják
    * régen úgy is definiálták: csak ASCII karaktereket tartalmaz

  
Ha egy fájl ezeket tartalmazza, az is szöveges, de ezek nem ASCII 
karakterek: 
  ☉ ☿ ♀ ♁ ☽ ♂ ♃ ♄ ⛢ ♆ ♇

Ezek csak a Unicode táblázatokban találhatók meg.

Másik példa:
  ⛈ ⛅ ☼

  🍏 🍔 🍷 🍅

   𝄞♩ ♩ ♩ ♪ 𝄽 ♫ ♫ ♫ ♬ 𝅘𝅥𝅯 𝅗𝅥

  ☠ ☢ ☣ ☤

  ♖ ♘ ♗ ♔ ♕ ♗ ♘ ♖
  ♙ ♙ ♙ ♙ ♙ ♙ ♙ ♙
  
  
  
  
  ♟ ♟ ♟ ♟ ♟ ♟ ♟ ♟
  ♜ ♞ ♝ ♛ ♚ ♝ ♞ ♜
===== Feladat =====
==== Feladat 001 ====

Tervezzen meg egy esküvővel kapcsolat teendők állományainak tárolásához szükséges könyvtárszerkezetet.

==== Feladat 002 ====

Ön fordítással foglalkozik. Fordít szakkönyveket és mesekönyveket.
Tervezze meg az állományok elhelyezését. 

==== Feladat 003 ====

Ön szoftverfejlesztéssel foglalkozik. 

Vannak olyan projektek, ahol csak kipróbál bizonyos dolgokat, és vannak kiadásra szánt
projektek. Valahol tárolnia kell a programozói könyvtárakat is, amelyek szükséges lehetnek
bármelyik projekthez.

Tervezze meg az állományok elhelyezését. 
===== Linkek =====

  * http://ecdlweb.hu/F%C3%A1jl_fogalma,_f%C3%A1jlnevek
  * http://hu.wikipedia.org/wiki/Adat%C3%A1llom%C3%A1ny
  * http://szabilinux.hu/nyilt_rendszerek/node4.html
  * http://hogyan.org/torolt-fajlok-visszaallitasa
  * http://www.djvu.hu/