szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:linux|< Linux]]

====== Linuxos jogok ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) 2011, Sallai András
  * Szerkesztve: 2011, 2015
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]]
  * Web: https://szit.hu

===== Bevezetés =====


A **DAC** szó a **Discretionary Access Control** szavakból alkotott betűszó, jelentése röviden 
"**Kizárólagos hozzáférés-vezérlés**". Ez megengedi az azonosított felhasználóknak az objektumokhoz való hozzáférést azok tulajdonságai alapján. A hozzáférés csak a tulajdonosra, illetve csak a csoportra állítható be. 

Ismert még a **MAC** vagy **Mandatory Access Control**, vagy **Rendelkező hozzáférés-vezérlés**.
Az objektumok számára hozzáférési szabályokat hozunk létre, amely minden felhasználóra
(még a rootra is) érvényesek. 


A harmadik a **Role-based Accesss Control** vagy **RBAC**. **Szerep alapú hozzáférés-vezérlés**.
A rendszergazda különböző szerepeket hoz létre. Az egyes objektumokhoz az adott
szerepben lehet hozzáférni, az adott jogokkal. 

Mi most a DAC alapú jogosultságrendszert tanulmányozzuk. Ezeket a unixos alapjogoknak is szokás
nevezni. 





===== A linuxos jogokról =====




Alapvetően háromféle jogot különböztetünk meg:
  * olvasás
  * írás
  * végrehajtás


| olvasás | Read | r |
| írás | Write | w |
| végrehajtás | eXecute | x |

A jogok háromféle felhasználónak adhatók:
  * tulajdonos
  * csoportba tartozó felhasználó
  * mindenki más (aki az előző kettőben nincs benne)


A chmod paranccsal állítgatjuk a jogokat, ahol néha hivatkozunk a tulajdonosokra, 
csoportokra, illetve mindenki másra, az alábbi táblázat alapján:

| tulajdonos | User | u |
| csoport | Group | g |
| mások | Other | o |
| mindenki | All | a |

Van egy negyedik hivatkozás, amely "mindenki" nevet viseli. Ez tartalmazza mind az előző hármat együtt.


A mindenki mind a három fajta felhasználót jelenti, amelyet például a chmod paranccsal használhatunk. 

Mind a háromfajta felhasználónak állítható a olvasási, írási és végrehajtási jog. 
A következő táblázat amely az "ls -l" kimenetéből származhat jól szemlélteti ezt:

Az ls -l kiemente:
<code>
-rw-r--r-- 1 joska joska 3184 dec   13 18.37 .bashrc
</code>

Táblázatban a jog rész:
| típus | tulajdonos jogai | csoport jogai | mindenki más jogai |
|  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>rw-</nowiki>  |  <nowiki>r--</nowiki>  |  <nowiki>r--</nowiki>  |




A típus a következő lehet:

^  Tartalom  ^  Jelentés  ^
|  -  | Szimpla fájl |
|  d  | Könyvtár |
|  D  | Solaris kapu (Folyamatok közötti kommunikáció) |
|  c  | Karakteres eszköz (tty vagy nyomtató) |
|  b  | Blokkeszköz (rendszerint lemez vagy CD-ROM) |
|  l  | Szimbolikus link (BSD vagy SVR4) |
|  s  | Socket (BSD vagy SVR4) |
|  = vagy p | FIFO (System V, Linux) |

A Solaris kapu csak Sun Solaris rendszeren fordul elő.


===== chown =====

A parancsot egy állomány vagy egy könyvtár tulajdonos illetve csoport beállítása használhatjuk.

<code bash>
chown joska.joska fajlnev
</code>


<code bash>
chown joska:joska fajlnev
</code>

A csoport felhasználónevét nem kötelező megismételni:
<code bash>
chown joska: fajlnev
</code>
vagy:
<code bash>
chown joska. fajlnev
</code>


===== chmod =====

A chmod parancs a jogok beállítására használható. 

Két módon adhatunk/vehetünk el  jogokat. Az egyik számokkal, a másik betűkkel.

Betűkkel először megadjuk kinek adunk vagy kitől veszünk el. 
Ez után +/- attól függően, hogy adunk vagy elveszünk. 
Majd végül mit adunk vagy mit veszünk el. 
A felhasználófajta halmozható, vagyis egymás után írhato
például: ug, vagy uo vagy ugo. Ez utóbbi persze egyenlő 
azzal ha csak "a"-t adok meg. A jogok szintén halmozhatók.

A jogokat az alábbi táblázat alapján rakhatjuk össze:

^  Kinek/kitől  ^^  Művelet ^   Mit  ^^
|  u  |  Saját(user)  |  +  |   r  | olvasás |
|  g  |  csoport(group)  |  -  |   w  | írás |
|  o  |  más(other)  |  |   x  | végrehajtás |
|  a  |  mindenki(all)  |  |     |  |




Nézzünk néhány példát. Szeretnénk a felhasználónak írási jogot adni az erdo.txt fájlra. 

<code bash>
chmod u+w erdo.txt
</code>


Most adjunk a csoportnak és a tulajdonosnak minden jogot:
<code bash>
chmod ug+rwx erdo.txt
</code>
Itt a példában halmoztuk a felhasználók fajtáját és a jogokat is. 




===== A jogok megadása számokkal =====
A jogok kifejezhető egy oktális számmal is. A chmod parancs
ezeket képes használni. A következő táblázat megmutatja 
az egyes számok jelentését. 

|  0  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  nincs jogosultság  |
|  1  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  x  |  végrehajtási jog  |
|  2  |  <nowiki>-</nowiki>  |  w  |  <nowiki>-</nowiki>  |  írási jog  |
|  4  |  r  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  olvasási jog  |


A fenti táblázat alapján a jogok keverése mellett a következő jogok adhatók:

|  0  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  nincs jogosultság  |
|  1  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  x  |  végrehajtási jog  |
|  2  |  <nowiki>-</nowiki>  |  w  |  <nowiki>-</nowiki>  |  írás jog  |
|  3  |  <nowiki>-</nowiki>  |  w  |  x  |  írás, végrehajtás jog  |
|  4  |  r  |  <nowiki>-</nowiki>  |  <nowiki>-</nowiki>  |  olvasási jog  |
|  5  |  r  |  <nowiki>-</nowiki>  |  x  |  olvasás, végrehajtás jog  |
|  6  |  r  |  x  |  <nowiki>-</nowiki>  |  olvasás, írás jog  |
|  7  |  r  |  w  |  x  |  minden jog  |


Ha számokkal adjuk meg a jogokat, akkor tulajdonosnak, a csoportnak és mindenki másnak együtt 
kell megadni a jogokat. Megtehetjük, hogy csak egy számot adunk meg, ekkor a mindenki más jogait
állítjuk be, és elvesszük a tulajdonostól, illetve a csoporttól a jogokat. 
Az alábbi példában mindenki másnak megadjuk az olvasási, írási és futtatási jogokat. 


<code bash>
chmod 7 erdo.txt
</code>

Futtatás után az ls -l erdo.txt kimenete:
<code bash>
-------rwx 1 mari info 28 márc   8 21.05 erdo.txt
</code>

Ebben az esetben erdo.txt állományt a mari nevű felhasználó és az info csoport nem olvashatja, nem írhatja,
nem futtathatja, mindenki más igen. 


A következő példában a csoportnak olvasási és írási jogot adunk, mindenki másnak
olvasási, írási és végrehajtási jogot. 

<code bash>
chmod 67 erdo.txt
</code>


Az ls -l erdo.txt kimenete:
<code bash>
----rw-rwx 1 mari info 28 márc   8 21.05 a.txt
</code>


Adjunk mindenkinek olvasási és írási jogot:

<code bash>
chmod 666 erdo.txt
</code>


Most adjunk a csoportnak és a tulajdonosnak minden jogot, mindenki mástól vegyük el:
<code bash>
chmod 770 erdo.txt
</code>
Itt a példában halmoztuk a felhasználók fajtáját és a jogokat is. 

A stat paranccsal lekérdezhetők a számok:
<code bash>
stat -c '%A %a %n' *
</code>

<code bash>
stat -c '%A %a %n' adat.txt
</code>

===== A fájlok és a könyvtárak jogai =====
==== Fájlok jogai ====


^  Tartalom  ^  Jog  ^  Jelentés  ^
|  r  | Olvasás  | Olvasási jog: \\ Megnyithat egy fájlt az open() rendszerhívással \\ a read()-al pedig olvashatja. |
|  w  | Írás     | Írási jog: \\ Új fájlt hozhatsz létre, vagy egy meglévőt módosíthatsz. \\ Használhatod a write(),  truncate( ) vagy ftruncate( ) rendszerhívást |
|  x  | Futtatás | Futtatási jog: \\ Futtathatod a fájl útvonalának begépelésével, vagy \\ az exec() rendszerhívással. Hogy hogyan fut a program az állomány  első \\ két byte függvénye. A #! például futtatható scriptre utal. |


==== Könyvtárak jogai ====

^  Tartalom  ^  Jog  ^  Jelentés  ^
|  r  | Olvasás  | Használhatod az opendir( ) és az readdir( ) függvényeket \\ (vagy az ls parancs) megnézni milyen fájlok vannak a könyvtárban. |
|  w  | Írás | Létrehozás, átnevezés, mozgatás a könyvtárban |
|  x  | Futtatás | Fájl és alkönyvtár tartalma megtekinthető |

===== Az umask =====

Az umask határozza meg, hogy egy fájl vagy egy könyvtár milyen jogokkal jöjjön létre alapértelmezetten.

Az umask kétéfle módon határozható meg:
  * szimbolikus értékekkel
  * oktális értékekkel


Az alapértelmezett érték 022. 
Az érték központilag felülírható az /etc/profile állományban is.
A felhasználók ezt az értéket felülírhatják saját .profile vagy .bashrc állományukban.

Ha az alapértelmezett beállítást szeretnénk megváltoztatni, írjuk a fenti állomány egyikének
végére:
  umask 002
A beállított érték az újabb bejelentkezés esetén lesz érvényes.


Minden fájlnak van egy alapértelmezett létrehozási joga, ugyanígy a
könyvtáraknak is:


|  fájlok  |  666  |
|  könyvtárak  |  777  |

Az umask segítségével ebből az alapértelmezésből veszünk még el. 


Néhány lehetőség röviden:
  * 022 -- Lehetővé teszi fájlok egyéni írását, amiket mások olvashatnak.
  * 077 -- Mindenki csak a saját állományait látja.
  * 002 -- Fájlokat azonos csoportban lévők írhatják.
    * Csoporton kívül csak olvasási jog.
  * 007 -- aki nem csoport tag teljesen kizárva

==== Maszk számítás ====
A használható oktális értékeket a következő táblázat mutatja:

^  oktális \\ szám  ^  amit jelent  ^
|  0  | olvasás, írás, futtatás  |
|  1  | olvasás, írás  |
|  2  | olvasás, futtatás  |
|  3  | olvasás  |
|  4  | írás, futtatás  |
|  5  | írás  |
|  6  | futtatás  |
|  7  | nincs jog  |

==== A fájl jogainak számítása ====


  * fájl alapjogok: 666
  * umask: 022
  * számított jog: 644
A 644 kivonással jön létre:
  666-022=644

==== A könyvtár jogainak számítása ====
  * könyvtár alapjogok: 777
  * umask: 022
  * számított jog: 755

A 755 kivonással jön létre:
  777-022=755

==== Példa ====
<code bash>
umask 077
mkdir dir1
touch file1
stat -c '%A %a %n' *
</code>

Lássuk a stat parancs kimenetét:
<code>
drwx------ 700 dir1
-rw------- 600 file1
</code>



Ugyanez az eredmény érhető el szimbolikus értékekkel:
  umask u=rwx,g=,o=
===== Forrás =====
  * man 2 chmod
  * man 2 stat
  * man 2 umask
  * https://www.cyberciti.biz/tips/understanding-linux-unix-umask-value-usage.html