szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:hálózat|< Hálózat]]

====== Internet ======


  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) Sallai András, 2011, 2013, 2014, 2015
  * Licenc: GNU Free Documentation License 1.3
  * Web: http://szit.hu

===== Alapok =====


Az Internet egy világméretű hálózat, amely a TCP/IP protokoll családon alapszik.

Transmission Control Protocol/Internet Protocol
 
(átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll)

A TCP és az IP is egy konkrét protokoll az Interneten, de nem csak ez a két protokoll van.
A TCP és az IP csak a protokoll család névadója. 


===== Történet =====
Az Egyesült államok 1958-ban létrehozza a ARPA részleget. 
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért
felelős részlege. Az **ARPA** a **Advanced Research Projects Agency**
szavak rövidítése.

Az ARPA részleget átnevezik 1972-ben, a **DARPA** nevet kapja.
Így rövidítés most már: **Defense Advanced Research Projects Agency**.

A Szovjetunió fellövi az első műholdat, a Szputnyik–1-et (oroszul: Спутник),
a Kazahsztán területén megtalálható Bajkonuri űrrepülőtérről.
Az USA válaszlépésnek szánva létrehozza a ARPANET projektet. Az ARPANetet 1966-ban
kezdik építeni, az ARPA keretein belül. Felépítését tekintve csomagkapcsolt hálózat. 

1969 ARPANET - NCP protokoll

Elsőként 4 egyetemen volt: 
  * UCLA - University of California, Los Angeles
  * SRI - Stanford Kutatóintézet
  * UCSB - University of California (Santa Barbara)
  * UTAH - University of Utah

[[http://som.csudh.edu/fac/lpress/history/arpamaps/|Térképek]]


1973 Anglia és Norvégia csatlakozik az ARPANET-hez


1974 Kifejlesztik a TCP protokollt.

1980 Kifejlesztik az UDP protokollt.

1983 ARPANet és MILNet szátválasztása

1983 TCP/IP - az NCP protokollt felváltja a TCP/IP
  * Kezdetben három protokoll
    * telnet - telnetworking protocol
    * ftp - file transfer protocol
    * smtp - simple mail transfer protocol

1991 GOPHER - hörcsög - kliens szerver alapú hierarchikus információforrás

A GOPHER megalkotói:
  * University of Minnesota
    * Mark McCahill
    * Farhad Anklesaria
    * Paul Lindner
    * Daniel Torrey
    * Bob Alberti 

1991 Web

===== TCP/IP rétegei =====
A hálózat rétegekre bontásának az értelme, hogy
minden egyes rész külön kezelhető, cserélhető.

  * Alkalmazási réteg
  * Szállítási réteg
  * Hálózati réteg
  * Kapcsolat réteg



==== Az OSI és a TCP/IP összevetése ====

^  OSI modell  ^  TCP/IP  ^
| Alkalmazási |  Alkalmazási  |
| Megjelenési | ::: |
| Viszonylati | ::: |
| Szállítási |  Szállítási  |
| Hálózati |  Hálózat  |
| Adatkapcsolat |  Kapcsolat  |
| Fizikai |    |

A Fizikai réteg nem része a TCP/IP-nek.

===== Adatküldés =====

==== Az e-mail a rétegekben ====

A következőkben egy e-mail alapján megnézzük, milyen fejlécek
adódnak hozzá egy megírt e-mailünkhöz.


=== Fejléc ===

{{:oktatas:hálózat:email_utja_halokartyaig.png|}}


A felhasználó előállítja a levelet. Ez az "adat".
A levelezőprogram hozzáad egy "e-mial fejlécet" a levélhez.
A levelezőprogramtól az operációs rendszer TCP vermében kerül a
levél. A TCP veremben először több csomagra darabolódik a levél. 
A TCP veremben rákerül minden csomagra a TCP fejléc.
A TCP veremből az IP verembe kerülnek a csomagok, ahol 
megkapják az IP fejlécet. Az operációs rendszer ekkor 
átadja a csomagokat a hálózati kártyának. A hálózati kártya
is ráteszi saját "Ethernet fejlécét" a csomagra, ha pedig szükséges
a csomagokat még apróbb csomagokra bontja. 

A következő ábrán látjuk melyik fejlécet, mi állítja elő.

=== Előállító ===

{{:oktatas:hálózat:email_fejlecek_eloallitoi.png|}}


===== Alkalmazói protokollok =====


==== FTP ====


Fájlok átvitele


==== SMTP ====

Levélküldés


==== POP3 ====

Levelek leszedésére használható.
==== IMAP ====

Levelek megtekintésére használható. 

==== IRC ====



=== Az IRC ===
Az Internet Relay Chat betűszavaiból alkotott betűszó. Valós idejű csevegést teszt lehetővé az interneten.
TCP/IP alapokon működik, szerver-kliens összeállításban.

=== IRC hálózatok ===
Több összekapcsolt IRC szerver hálózatot alkot. A csevegni szándékozó felhasználók a hálózat bármely 
szerveréhez kapcsolódhatnak. 

Neves IRC hálózatok:
  * IRCNet
  * FreeNode
  * stb.

Magyarországon a legnépszerűbb hálózat az IRCNet.


=== IRC csatorna ===
Az IRC hálózathoz csatlakozva létrehozhatunk egy csatornát. Egy csatornába más emberek is képesek belépni.
A csatornára írt üzenet minden csatornára belépett felhasználó lát. Ha egy csatorna még nem létezik,
az első belépő felhasználó belépésével létrejön automatikusan. Aki létrehozza a csatornát operátori 
jogokkal rendelkezik a csatornán. Vagyis kirúghat vagy tilthat más felhasználókat, esetleg másoknak
is operátori jogokat adhat. 

A csatorna nevét mindig # karakterrel kell kezdeni. Például a piros nevű csatornát így írjuk:
  #piros


=== IRC bot ===
Egy speciális program (robot), amely állandóan bent van egy vagy több csatornán, hogy megtartsa az
operátori jogot. 





=== IRC programok ===
  * http://xchat.org (Linuxosoknak ajánlott)
  * http://www.silverex.org (Windowsosoknak ajánlott)
  * http://www.uplinklabs.net/~tycho/projects/xchat-aqua/ (OS-X felhasználóknak ajánlott)
  * http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_Internet_Relay_Chat_clients (még több kliens)




==== Portok ====

=== A porotokról általában ===


Portok, pontosabban szoftveres portok, de használjuk kapu néven is.

Egy számítógép többféle szolgáltatást nyújthat. Ha egy csomag érkezik
egy kiszolgálóhoz, a kiszolgálónak tudnia kell a csomag milyen
szolgáltatáshoz tartozik. A kliens úgy tudatja, hogy milyen szolgáltatást
akar igénybe venni, hogy mond egy számot. Ha azt mondja 25 akkor levelet
akar küldeni. Ha azt mondja 110, akkor a leveleket szeretné letölteni.
Ha a kliens weblapokat szeretne lekérni, akkor 80-at mond. 
A szolgáltató program visszaküldi a választ.

=== Egy kapcsolat ===

Vegyünk egy példát. Egy kliens számítógép leveleket szeretne letölteni.

  * Nyit egy kaput 1023 port felett. Mert 1-től -- 1023 kliens nem nyithat portot, az a szervereknek van fenntartva. 
  * A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi mi a kliens oldali portszám. Például: 1025
  * A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi milyen portot akar megnyitni a célgépen. Ez az alkalmazói protokollból kiderül.
  * Az IP réteg felírja saját fejlécében, mi a forrás és cél IP cím.
  * A csomag átmegy ...

  * A szerveroldalon érkezik a csomag.
  * A TCP fejlécből kiderül, hogy a POP3 szerverprogramhoz szeretne tovább menni.
  * A POP3 program feldolgozza majd választ küld.
  * A szerver visszaküldi a saját válaszát.
  * Hogy milyen portra kell visszaküldeni a kliensen, az kiderült az érkező csomagból (1025)


^ Szerver ^
| POP3 program figyel 110-es porton |
| Webszerver figyel a 80-as porton  |
| Levelezőszerver figyel a 25-ös porton |



^ Kliens ^
| Levelezőprogram nyit egy kaput, pl.: 1025 |



===== Átviteli protokollok =====

==== TCP ====

Kapcsolatorientált protokoll, amit a [[https://tools.ietf.org/html/rfc793|rfc793]] ír le.


=== TCP fejléc ===
<code>
 0                   1                   2                   3
 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|          forrásport           |            célport            |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                        sorszám                                |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                    nyugtázási szám                            |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
| adat  |           |U|A|P|R|S|F|                               |
| elto- | foglalt   |R|C|S|S|Y|I|        ablak méret            |
| lás   |           |G|K|H|T|N|N|                               |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|        ellenőrző összeg       | sürgős adatok kezdete mutató  |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                beállítások                    |   kitöltés    |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                             adat                              |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
</code>


|  Forrásport  ||||||  Célport  |||
|  Sorszám  |||||||||
|  Nyugtázási sorszám  |||||||||
| Eltolás \\ TCP fejrész hossza | Foglalt | U | A | P | R | S | F |  Ablak  |
|  Ellenőrzőösszeg  || sürgősségi adatok kezdetének mutatója |||||||
|  Beállítások  |||||||| kitöltés |
|  Adat  |||||||||


  * ablak
    * a vevő mennyi adatot képes egyszerre fogadni
  * ellenőrző összeg
    * a fejlécet értékeit összeadjuk 16 bitenként
    * majd vesszük az egyes komplemensét
  * beállítások
    * például sikertelen küldés esetén a sikertelen csomagokról információ

| N | NS  | véletlen vagy rosszindulatú rejtett csomagok elleni védelem |
| C | CWR | torlódás jelzése |
| E | ECE | torlódásjelzés fogadva |
| U | URG | sürgősségi mutató |
| A | ACK | nyugtázás |
| P | PSH | push művelet |
| R | RST | kapcsolat bontása |
| S | SYN | kapcsolat teremtés |
| F | FIN | kapcsolat vége kérés |

=== Torlódásjelzés ===

2003 óta létezik a [[https://tools.ietf.org/html/rfc3540|rfc3540]], amely
a TCP fejlécet torlódásjelzési lehetőséggel ruházza fel. 
Az első három jelző az NS, CWR és az ECE ezt teszi lehetővé.
Ez a három jelző így újnak tekinthető a TCP történetében, amely
1981-ben kezdődött, a [[https://tools.ietf.org/html/rfc793|rfc793-mal]].


=== A Push művelet ===

Amikor a fogadó megkapja a TCP csomagokat azokat alapesetben puffereli.
Ha beállítjuk a PSH jelzőt, akkor arra adunk utasítást, hogy ne legyen
pufferelés, a fogadó oldalon a TCP réteg rögtön adja át a csomagot az
alkalmazás rétegnek. 




{{:oktatas:hálózat:tcp_kapcsolat_felepitese.png|}}




{{:oktatas:hálózat:tcp_kapcsolat_bezarasa.png|}}
==== UDP ====

Kapcsolat nélküli, átviteli protokoll. Rövid gyors üzenetek váltására használják, amikor ez fontosabb a megbízhatóságnál.


=== UDP fejléc ===

<code>
 0      7 8     15 16    23 24    31
+--------+--------+--------+--------+
|   forrásport    |     célport     |
+--------+--------+--------+--------+
|     hossz       | ellenőrzőösszeg |
+--------+--------+--------+--------+
|               adat                |
+--------+--------+--------+--------+
</code>

|  UDP forrásport  |  UCP célport  |
|  üzenethossz  |  Ellenőrző összeg  |
|  Adat  ||

===== Hálózati protokollok =====

==== IP ====

A gépek egymás megtalálásáért felelős protokoll. Két verziója van a 4-s és a 6-s. 
Ezeket IPv4 és IPv6-ként írjuk le. 
A protokollt az [[https://tools.ietf.org/html/rfc791|rfc791]] írja le.

=== IPv4 cím ===
Például: 
    192.168.5.1
    195.200.80.5

=== IPv4 fejléc ===

<code>
 0                   1                   2                   3
 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|verzió |  IFH  | szolg. típus  |         teljes hossz          |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|         azonosító             |jelz.|     töredékeltolás      |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|  élettartam   |   protokoll   |  fejléc ellenőrző összeg      |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                       forráscím                               |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                         célcím                                |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
|                  beállítások                  |   kitöltés    |
+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
</code>



|  változat  |  IFH  |  Szolgáltatás típusa  |  Teljes hossz  ||
|  Azonosító  |||  Jelzők  |  Töredékeltolás  |
|  Élettartam ||  Protokoll  |  Ellenőrző összeg fejléc  ||
|  Forráscím  |||||
|  Célcím  |||||
|  Beállítások  |||||

Az IP fejléc minden sora 32 bites. Az utolsó beállítások sor opcionális.

  * Az első sorban az IP változatszámát találjuk. 4 bit
  * Az első sor IFH, az IP Fejlcé Hossz rövidítése. 
    * Az IP fejléc hány darab 32 bites részből áll
    * Minimum: 160 bit; 20 byte
    * Maximum: 480 bit; 60 byte
  * Szolgáltatás típusa
    * Korábban: normál vagy vezérlő csomagról van-e szó
    * Ma: Szolgáltatás osztály típusa
  * Teljes hossz - a csomag teljes mérete - 16 bites
    * A 16 bitből következik a maximális csomagméret: 65535
  * Azonosító
    * A töredékek azonosítására való.
  * Jelzők
    * Három jelző van: 
      * első: mindig nulla; fenntartva további fejlesztésekhez
      * második: DF; Don’t Fragment; nem lehet tördelni
      * harmadik: MF; More Fragment; tördelt csomagok esetén, ha következő is töredék
  * Töredékeltolás
    * 13 bit hosszú
    * 8 byte-os egységekben van megadva az eltolás
    * az első töredék esetén az összes 0
  * Élettartam
    * minden router csökkenti; max: 255 lehet
  * Protokoll
    * általában UDP vagy TCP
    * ebből derül ki melyik veremnek kell felfele a rétegekben továbbítani
  * Ellenőrző összeg
    * a fejléc ellenőrző összege


=== IPv6 cím ===

A címeket 128 biten tároljuk, amelyet 8 darab hexadecimális számmal jelölünk, és
kettősponttal tagolunk. Egy hexadecimális szám 2 bájt, azaz 16 bites.

Pl.:
  feco:::2:4
  bead:::2:4
  2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334

Azonosságok IPv6 esetén:
<code>
2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab
2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab
2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab
2001:0db8:0:0::1428:57ab
2001:0db8::1428:57ab
2001:db8::1428:57ab
</code>


Egyedi címtípusok:
  * FE80::/10 --link lokális cím (link local address)
  * globális unicast cím (GUA: global unicast address)
  * FC00::/7 egyedi lokális cím (ULA: unique local address) 


Minden végberendezésnek (host) rendelkeznie kell link lokális címmel és legalább egy GUA címmel.

Speciális címek:
  * ::/128 – csupa 0-ból áll, nem kiosztható
  * ::1/128 – localhost cím
  * ::/96 – IPv4-kompatibilis címekre; használták, már elévült
  * ::ffff:0:0:0/96 – átfordított (mapped) IPv4-es címekre
  * 2001:db8::/32 – dokumentációkban és IPv6 leírásokban használt cím
  * fe80::/64 – analóg az IPv4-es 169.254.x.x autokonfigurációs címmel
  * ff00::/8 – multicast prefix a multicast címekhez
  * 2002::/16 - 6to4 címek, a IANA speciális allokációja, ipv4-be ágyazott ipv6
  * 3ffe::/16 - 2006-ig a 6bone projekt ingyenes subnetjeinek prefixe, ám június 1.-jével visszaszállt a IANA-ra
=== IPv6 keret ===


| változat | osztály | folyamatcímke ||
|értékes hossz || köv. fejléc | ugrásszám |
|  forrás cím  ||||
|  cél cím  ||||

| köv. fejléc | foglalt | folyamatcímke | R | M |
|  azonosító  |||||

=== IPv6 teszt ===
  * http://test-ipv6.com/
==== ICMP ====



Internet Control Message Protocol

Internetet üzenetekkel vezérlő protokoll. 






Diagnosztikára, hibakövetésre használhatjuk. Az ICMP nem kapcsolatorientált protokoll, hasonlóan az UDP protokollhoz. 
Úgy viselkedik mintha az IP-nél magasabb szintű protokoll lenne, de valójában abba van beépítve.




=== ICMP fejléc ===


|  típus  |  kód  |  ellenőrzőösszeg  |
|  azonosító  ||  sorozatszám  |
|  adat  |||






=== Néhány ICMP üzenettípus IPv4-es környezetben ===

A típus az első byte:

^  Típus ^  Leírás  ^
|  0  | echo reply - A 8-as típusú csomagra érkező válasz (ping). |
|  3  | destination unreachable - Cél elérhetetlen  |
|  4  | source quench  - Amikor a routernek nincs elég bufferterülete a kérés feldolgozására |
|  5  | redirect message - Ha több ruteren keresztül szeretne egy gép csomagot küldeni és van rövidebb, kap egy redirect üzenet a rövidebb útról |
|  6  | alternate host address |
|  8  | echo request - Választ kérek a célállomástól |
|  11  | időtúllépés |
|  12  | paraméterhiba |
|  13  | időbélyeg-kérelem |
|  14  | időbélyegválasz |
|  17  | címmaszk kérelem |
|  18  | címmaszk válasz |

A következő byte a kód:

^  Kód  ^  Leírás  ^
|  0  | nem használt |
|  1  | csomagok átirányítása másik állomásra |
|  2  | adatcsomagok átirányítása másik hálózat felé más szolgáltatástípussal |
|  3  | adatcsomagok átirányítása másik hálózat felé más szolgáltatástípussal |


==== IGMP ====

Üzenetküldés számítógépcsoport számára.
Többszereplős (multicast) üzenetek.

Előnyös lehet multimédiás alkalmazások műsorszórásos tevékenységéhez (streamelés), konferenciabeszélgetések 
bonyolításához, címjegyzékek szinkronizálásához,
hírlevelek kézbesítéséhez.

=== IGMPv3 fejléc ===


|  típus  |||  kód  |  ellenőrzőösszeg  |
|  Csoportcím  |||||
|  foglalt |  elfolytás  |  határozottság  |  kérési tartomány  |  források száma  |
|  Forráscím 1  |||||
|  Forráscím 2  |||||
|  Forráscím n  |||||
|  adat  |||||


=== IGMPv2 fejléc ===


|  típus  |  max. időlimit  |  ellenőrzőösszeg  |
|  Csoportcím  |||


==== ARP ====

Ismerjük az IP címet és szeretnénk kideríteni a hozzátartozó MAC címet.

A RARP pont az ellenkezőjét csinálja. Ismerjük a MAC címet és szükségünk van az IP címre. 
Nem használt protokoll.



===== IP címek =====
==== Az IP címekről ====

A TCP/IP hálózatokban egy számítógépet IP cím alapján azonosítjuk.

Az IP címeknek jelenleg két verziója terjedt el:
  * IPv4
  * IPv6

Az IPv4-es címek 32-bitesek. Az IPv6-os címek 128 bitesek.
Az IPv4-es címeket decimális alakban szoktuk megadni, míg az
IPv6-os címeket, hexadecimális alakban szokás megadni.

==== IPv4 ====


Egy IPv4-es cím:
  195.199.60.145

Binárisan:
  11000011.11000111.00111100.10010001

{{:oktatas:hálózat:ip_cimosztalyok.png|}}



^  Az első bájt alapján  ^^^
^  Kezdőbit(ek)  ^  Első bájt értéke  ^  Osztály  ^
|  0  |  0-127  |  A  |
|  10  |  128-191  |  B  |
|  110  |  192-223  |  C  |


Néhány példa:
  * A fenti táblázat alapján a 2.300.300.300 cím A osztályú.
  * A 128.300.300.300.300 cím B osztályú
  * A 192.300.300.300 cím C osztályú





Vannak olyan IP címek amelyeket nem használunk az Interneten, csak belső hálózatokon.


A privát IP cím tartományok alhálózati maszkkal:

^  eleje  ^  vége  ^  prefixxel  ^  maszk  ^
|  10.0.0.0  |  10.255.255.255  |  10/8  |  255.0.0.0  |
|  172.16.0.0  |  172.31.255.255  |  172.16/12  |  255.240.0.0  |
|  192.168.0.0  |  192.168.255.255 |  192.168/16  |  255.255.0.0  |






Például:
  192.168.5.1

^  osztály  ^  példa maszkkal  ^
|  A  | 1.1.1.1 \\ 255.0.0.0 |
|  B  | 1.1.1.1 \\ 255.255.0.0 |
|  C  | 1.1.1.1 \\ 255.255.255.0 |

link-local címek:
Ha dinamikus IP cím van beállítva a gépen, de mégsem kap IP címet, akkor
az operációs rendszer biztosít egy link-local nevűt. Ez általában 169.254.0.0
hálózat. 

==== IPv6 ====


IPv6 cím:
  fe80::225:22ff:fef1:4e07/64

Fentebb már láttuk, hogy az IPv6-s címeket összevonhatjuk, ha azok
nullát tartalmaznak. a nullákat, vezetőnulákat nem kötelező leírni.
Ugyanakkor nem kötelező leírni a kettőspontokat sem.
De minimum két kettőspontot meg kell hagyni, hogy lássuk
ott valami hiányzik. A következő példában ugyanazt az IP címet
hatféleképpen írtuk le:
<code>
2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab
2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab
2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab
2001:0db8:0:0::1428:57ab
2001:0db8::1428:57ab
2001:db8::1428:57ab
</code>

===== Névfeloldás =====

Az IP címek helyett tartományneveket szoktunk megadni a programjainkban.
Ezt könnyebb megjegyezni mint egy IP címet.

Az IP cím és tartománynév összerendelések DNS szerverekben vannak tárolva.

^  Példa  ^^
^  IP cím  ^  Tartománynév  ^
|  195.160.100.1  |  zold.and  |
|  198.5.3.1  |  sarga.and  |


Tartománynév általános használata:
  cégnév.felső_szintű
  gépnév.cégnév.felső_szintű
  gépnév.részleg.cégnév.felső_szintű

Magyarország és az Európai Unió felső szintű tartományneve:
  * .hu
  * .eu



Amerikai felső szintű tartománynevek:
  * .gov
  * .edu
  * .com
  * .org
  * .net

{{:oktatas:hálózat:domain-nev-hierarchia.png|}}

===== Fizikai cím =====

MAC cím, vagy fizikai cím. 

A MAC a Media Access Control szavak első betűi.

Egy hálózati kártya azonosító száma.

Egy MAC cím 6 bytes hosszú, és hexadecimálisan szokás megadni.

  * Az első három a gyártó
  * Az utolsó három a kártya


Példa:
  bc:5f:f4:7e:38:5d
===== DHCP =====

Dynamic Host Configuration Protocol

Egy hálózaton található eszköz IP címe vagy fixen be van állítva az adott eszközön,
vagy egy DHCP szervertől kér IP címet. Ezek után azt mondhatjuk, hogy a kliensgépek
az IP címet egy DHCP szervertől adott időre bérlik.

A DHCP szervereken a összerendelhetők a fizikai címek és az IP címek, így egy
hálózati eszköz mindig ugyanazt az IP címet kapja.


^  IP cím kiosztás  ^^
|  fix  |  bérelt  |
|  A hoston be van állítva az IP cím. \\ Fix IP cím.  | Egy DHCP szervertől kér IP címet. \\ Dinamikus IP cím kiosztásnak is hívják  |


^  Bérlet  ^^
^  statikus  ^  dinamikus  ^
|  a soron következő \\ IP cím lesz kiosztva  | mindig ugyanaz az IP cím  |
===== Átjáró =====
==== Router ====

Útválasztó. Angolul router.

Az Interneten a csomagok az egyes hálózatokból másik hálózatokba az útválasztókon keresztül 
találnak el.

Az útválasztás alapja az IP cím.


SOHO

A SOHO a Small Office, Home Office szavakból van. 

Otthoni-Irodai, illetve kisvállalati néven fordítható.

Kisebb teljesítményű routerek.

==== Útválasztó protokollok ====


Az útválasztás végrehajtására különböző protokollokat találtak ki.
  * TCP/IP útválasztás: 
    * EIGRP
    * OSPF
    * BGP
    * RIP
    * ISIS
  * Novell útválasztás:
    * Novell RIP
    * EIGRP
    * NLSP

==== Gyártó ====

Néhány nagy router gyártó:
  *  Cisco
  * NEC
  * Huawei
  * Juniper
  * Avaya
  * Fujitsu
  * Foundry

Néhány SOHO router gyrátó:
  * TP-LINK
  * D-Link, 
  * 3Com
  * Linksys (a Cisco leányvállalata)
  * ZyXEL
  * Netgear
  * Trendnet

Operációs rendszerek
  * Linux
  * BSD
  * Windows (Internet Connection Sharing)


===== ISP =====

Internet elérést szolgáltató cég.

Internet Service Provider

===== DNS =====

A DNS az IP cím és tartománynév összerendelések feloldására kitalált rendszer. Hierarchikus felépítésű, osztott adatbázisból áll. Az Interneten névszerverek százezrei, nevek millióit szolgálják ki. Kezeli a redundanciát és jó hibatűrő képességekkel bír, és kiszolgál a fő feladata mellett néhány más információt is.

Létrehozásának célja a kényelem volt. A számítógépeket IP címekkel azonosítjuk, azok helyett viszont neveket szeretünk inkább beírni.

==== hosts fájlok ====

<code>
196.159.205.148    nap.zold.and
190.23.50.24       venusz.sarga.and
211.150.235.18     pluto.piros.and
218.24.243.238     neptun.lila.and
</code>


  * Unix alapú rendszerek: /etc/hosts
  * Win: %SystemRoot%\system32\drivers\etc\hosts
  * Android: /etc/hosts
==== DNS rendszer ====

Paul Mockapetris az ISI (Information Science Institue) munkatársaként, 1983-ban többed magával megalkotta a DNS rendszert. A DNS szervereknek kettős feladatuk van. Látni és láttatni.

Egy tartomány névért egy elsődleges és egy kiesése esetén egy másodlagos szerver felel.
Ha egy szerver felelős egy tartománynévért, azt mondjuk, illetékes.

==== A DNS szerkezete ====

A legfelső szintű tartományneveket idegen szóval top-level domainek nevezzük.

Néhány top-level domain:
  * .hu
  * .sk
  * .eu
  * .com
  * .edu
  * .net
  * .uk
  * .org
  * .de
  * .ua
  * .info


A DNS rendszer hierarchikusan épül fel. Legfelső szinten a gyökér szerverek állnak.
A gyökér szerverek tudnak információt szolgáltatni a top-level tartománynevekről.
A top-level tartományért felelős DNS szerverek tudnak információval szolgálni az
általunk használt fő tartománynevekért. A mi DNS szervereink pedig információt
szolgáltatnak az altartománynevekről.


{{:oktatas:operációs_rendszerek:linux:debian:szerver:domain-nev-hierarchia.png}}

A tartománynevek rendszere egy fa ágaiként ábrázolhatók.
A fa összetartozó, egyben kezelt részeit zónának nevezzük. 


Egy zónához mindig két szerver tartozik. Egy elsődleges és egy másodlagos.
  * Elsődleges szerver → zóna adminja változtatja
  * Másodlagos szerver → tükrözzük az elsődlegesről

Ha a zóna egyes darabjainak kezelését másra bízzuk, akkor delegálásról
beszélünk. Láme delegálásról beszélünk, ha mi beállítjuk saját szerverünkön,
hogy más szolgáltat egy részt, de a másik fél saját gépen ezt nem állítja be.

Az FQDN (Fully Qualified Domain Name) azt jelenti, hogy a teljes nevet
adtuk meg egy tartománynév megadásakor. Ha nem FQDN a tartománynevünk,
akkor a teljes tartomány névnek csak egy részéről beszélek.

Felső szintű DNS nevek:
  * http://www.statdns.com/cctlds/

==== DNS regisztráció ====
A .hu domainekről a következő oldalon tájékozódjunk:
  * http://www.domain.hu/



===== Böngészők =====
  * Firefox
  * Chrome
  * Opera
  * Epiphany
  * Midori (http://twotoasts.de/index.php/midori/)
  * Internet Exploler

  * links
  * lynx
  * w3m


===== APIPA =====

Az APIPA az Automatic Private IP Addressing rövidítése. Automatikus 
privát IP címadás, Ha egy operációs rendszeren beállítjuk egy 
interfészre az automatikus IP címzést (a kliens DHCP-től kér IP címet),
de nem kap, akkor beállít magának egy IP címet. Ezt nevezzük
automatikus privát IP címzésnek, röviden és angolosan APIPA-nak.

Az IP címek ilyenkor a következő tartományból kerülnek ki:
  *  169.254.0.1 - 169.254.255.254

Az IPv4 címtérben, ezt nevezzük link-local címtérnek. 
===== Függelék =====

==== Protokollok ====

Az egyes rétegekhez tartozó protokollok, a teljesség igénye nélkül.

  * Alkalmazási réteg
    * DHCP DHCPv6 DNS FTP HTTP IMAP IRC LDAP MGCP NNTP BGP NTP POP RPC RTP RTSP SIP SMTP SNMP SOCKS SSH Telnet TLS/SSL XMPP (stb.)
  * Szállítási réteg
    * TCP UDP DCCP SCTP RSVP (stb.)
  * Hálózati réteg
    * IP IPv4 IPv6  ICMP ICMPv6 ECN IGMP IPsec OSPF RIP (stb.)
  * Fizikai réteg
    * ARP/InARP NDP Tunnels L2TP  PPP Ethernet DSL ISDN FDDI  (stb.)

==== URL ====

Internetes erőforrások szabványos címe, elérése.
Az URL-t a 1738 RFC írja le.

Az URL szintaktikája:
  protokoll://[altartománynév. ...]tartománynév.felsőszintű_tartománynév[:port][[/]könyvtár][/alkönyvtár ...]


Néhány protokoll:
  * ftp
  * http
  * https
  * file


Példa: 
  http://szit.hu/

A szintaktikáját néha így írják:
  protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév

Itt a nem altartománynevet, hanem szerver látunk. Az altartománynév néha egy konkrét
szerver neve. 


==== Wifi ====

A wifivel kapcsolatos fogalmakat a következő ábrán tekinthetjük át.

{{:oktatas:hálózat:wifi.png|}}

==== SSL tunnel ====

{{:oktatas:hálózat:ssl-tunnel.png|}}

{{:oktatas:hálózat:ssl-tunnel_2.png|}}

===== Irodalom =====
  * https://tools.ietf.org/html/rfc1918