szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[:oktatas:áruterítő:áruismeret|< Áruismeret]]

====== Szabványok ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) Sallai András, 2014
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC Attribution-Share Alike 4.0 International]]
  * Web: https://szit.hu
===== Szabványosítás =====

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.


A szabványosítás célja a tevékenységek normális lefolyásának segítése, úgy a
belföldi, mint a regionális és nemzetközi kapcsolatokban is.
A szabványosítás egyik fontos szerepe az ember felmentése a rutinmunka alól,
ami csökkenti az egyén gondolkodási kapacitását

A Nemzetközi Szabvány Szervezet (ISO) meghatározása szerint „A szabvány
egy konszenzussal megállapított dokumentum, amit egy elismert szervezet jóváhagy, és
amely ismételt használatra adatokat, információkat, irányvonalakat szolgáltat”.
Leszámítva az élet védelmére, az egészségre és a környezetvédelemre irányuló
szabványokat, a szabványoknak nem lehet kötelező jellegük, tulajdonképpen a
partnerek között egy szabad beleegyezést képviselnek.

A szabványkibocsátó szervezet lehet nemzeti, regionális és nemzetközi, és lehet
helyhatósági intézmény (szerződések, szabályozások), és kereskedelmi partner. A
szabványosítási tevékenység az összes érdekelt fél részvételével történik, ugyanis a
szabványosító szervezetekben részt vesznek a termelők, szállítókés a kereskedők
képviselői is.

A szabvány folytonos vagy ismételt használatra érvényes, ebben különbözik az
egyszeri felhasználást szabályozó dokumentumoktól.
A szabványosítás célja a termékek és szolgáltatások területén egy optimális színt
biztosítása egy adott közösség részére.

==== A szabványosítás céljai ====


  * rendeltetésszerű alkalmasság
  * kompatibilitás (illeszthetőség)
  * csereszabatosság
  * választékrendezés
  * biztonság (egészségvédelem, munkavédelem)
  * környezetvédelem
  * termékvédelem (állagmegóvás)
  * kölcsönös megértés
  * vizsgálatok


==== Szabványosítás lépései ====

  * Szabvány kidolgozás
  * Szabvány kiadása
  * Szabvány alkalmazása

===== A szabványkidolgozás folyamata =====
  - a téma meghatározása
  - szabvány javaslat kidolgozása
  - szabványtervezet előkészítése
  - szabványkézirat készítése
  - szabvány jóváhagyása


===== Szabványok kiadása =====
  - papír alapon, illetve újabban lemezen

===== Szabványok alkalmazása =====
  - az előírásokat figyelembe kell venni és érvényesíteni a tevékenységben




===== Szabvány típusok =====

A szabványok, gyakorlatilag átfogják az emberi tevékenység minden területét:
ipar, építészet, mezőgazdaság, kereskedelem, szállítás, stb.

==== A szabványosítás szintjei ====


  * Nemzetközi szabványosítás
  * Európai vagy regionális szabványosítás
  * Nemzeti szabványosítás
  * Szakmai szabványosítás
  * Vállalati szabványosítás

==== Vállalati szabványosítás ====
Céljai:
  * a termelési költségek csökkentése
  * vállalati nyereség növelése

Alapelvei:
  * mérhető gazdasági hasznot hozzon
  * titkos legyen

A szabványosítás vállalati szinten feltételezi bizonyos nyersanyagokra,
késztermékekre és technológiai folyamatokra vonatkozó szabványok készítését és
alkalmazását, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a vállalat különböző részlegei közötti
együttműködést.

==== Szakmai szabványosítás ====


Azonos szakmához tartozó vállalatok tömörítése a közös feladatok megoldására.


==== Nemzeti szabványosítás ====
Magyarországon ez a Magyar Szabványügyi Testület, amely kidolgozza a nemzeti szabványokat.
Érdeke az európai és nemzetközi szabványosítási munkákban való részvétel is.

A nemzeti szabványosító szervezet lehet a kormány alá rendelve, de lehet civil
szervezet is. A legtöbb országban, ahol a kormány a felelős a nemzeti szabványosítási
program megvalósításáért, az első változat áll fent. Ebben az esetben a szervezet
elégséges pénzügyi autonómiával rendelkezik a tervei végrehajtásához.

Nemzeti szabvány alatt olyan szabványt értenek, amit elfogadott az illető
állam szabványosító intézménye. Egy ilyen szabvány alkalmazása lehet önkéntes
jellegű, és lehet kötelező jellegű egy kormányhatározat nyomán. Általában a kötelező
nemzeti szabványok részaránya alacsony, így Angliában 8%, Franciaországban 3%,
Romániában 4%, stb.

==== Európai vagy regionális szabványosítás ====
Egy régióba tömörülő országok szabványosító tevékenysége. 
Magyarország 1991 óta az európai régióhoz tartozik.

Szervezetei: 
  * KEN Európai Szabványügyi Bizottság
  * CENELEC: Európai elektrotechnikai bizottság

Egyéb régiók szervezetei 
  * COPANT: Latin-Amerika
  * PASC: Óceánia
  * Stb.

==== Nemzetközi szabványosítás ====
Célja a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározása.

Két legnagyobb szervezete:
  * ISO: Nemzetközi szabványügyi szervezet
    * 9000–s szabványsorozat létrehozója
    * célja: 
      * minőség szabályozás
      * minőség biztosítás
  * IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

===== A magyar szabványosítás jellemzői =====
==== Elő kell segítenie ====
  - a termelés korszerűsítését
  - a szolgáltatások növelését
  - hazai termékek nemzetközi elismertségét
  - az élet, az egészség védelmét
  - a környezetvédelem elősegítését
  - a minőség értékelését, tanúsítását

==== Követendő alapelvek ====
  - áttekinthetőség
  - nyilvánosság
  - tárgyszerűség
  - ellentmondás-mentesség
  - alkalmazkodás a nemzetközi és regionális szabványosításhoz


===== A szabvány =====


Fogalma: a szabvány a szabványosítás írásos formája. A szabványtevékenységekre és azok
eredményeire vonatkozó közzétett leírás.
Tartalmazza: 
  * fizikai mennyiségeket
  * műszaki követelményeket
  * vizsgálati módszereket
  * forgalom meghatározását

==== Szabványok csoportosítása ====

  * Kereskedelmi követelmények szabványai:
    * terminológiai és rajszabványok fogalmát, ill. rajzelemeket tartalmaznak, amelyek többször
    * felhasználhatók és egységesen szükséges értelmezni őket
    * alapszabványok: fizikai mennyiségek nevét, jelét tartalmazza
  * Használati követelmények szabványa:
    * a méretszabványok csatlakozást és cserélhetőséget biztosít, pl. villanykörte
  * Minőségi követelmények szabványa:
    * műszaki követelmények szabványa: tulajdonságokat határoz meg, melyek növelik a piaci versenyképességet
  * vizsgálati szabványok: 
    * meghatározzák a mintavételt, a mérés pontosságát és a
    * hibaszámításra vonatkozó előírásokat

A szabványok előírásai különböző területekre vonatkoznak:

  - a termék előállítására (annak módjára és a felhasznált anyagokra)
  - az áru minőségi követelményeire
  - a csomagolás módjára, tárolására, a csomagoláson feltüntetett tájékoztató jelekre
  - a biztonságvédelemre, a környezetvédelemre


==== A szabványok fajtái ====

terminológia és rajzszabványok (szakszerű megjelenítésekről)
alapszabványok (fizikai mennyiségek szabványai)
méretszabványok
műszaki követelményeket tartalmazó szabványok (tulajdonságok)
vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok (azonos minőségi szint)


==== Szabvány feltüntetése ====

A szabvány minőségszabályozó funkciója azt jelenti, hogy a szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget. Ezt a termékek csomagolásán jelölni is kell, hogy a vásárlónak módja legyen tájékozódni az ár- és a minőség összhangjáról. 
A szabványos minőséget az uniós termékeken a CE jellel, a szabvány jelével és számával jelölik. 
A minőség szöveges meghatározással is kifejezhető. Ezek a következők:
  * szabványos termék (amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel)
  * szabványon kívüli termék (amelyre nem létezik szabványelőírás)
  * szabványtól eltérő termék (amelyre létezik szabvány, de az adott termék nem felel meg az előírásoknak) 
  * szabványon felüli termék (amelynek jobbak a tulajdonságai, mint az előírt jellemzők)

Az áruk csomagolásán megjelenített szabványjelek: a gyártónak kötelező tanúsítani, hogy a
terméke megfelel a minőségi előírásoknak. Különböző szabványjeleket használhat:

  * MSZ: Magyar Szabvány (nemzeti szabványjelünk)
  * MSZ EN: európai szabvány alapján készül
  * MSZ ISO: nemzetközi szabvány alapján készül
  * CE, ISO: ha teljesen átvesszük a nemzetközi szabványokat


Ha nincs szabványjel, akkor szöveges értékeléssel határozzuk meg a minőséget: szabványos,
szabványon kívüli, szabványon felüli, szabványtól eltérő.


==== Konkrét ISO szabványok ====


EU csatlakozás: európai színvonalon kellene dolgozni, garantált minőséget kellene adni.

  * ISO 9000 szabványcsalád alapvető minőségi meghatározásokat, leírásokat tartalmaz:
  * ISO 9001 – fejlesztés, tervezés, gyártás minőségi rendszere
  * ISO 9002 – gyártás és vevőszolgálat
  * ISO 9003 – végellenőrzés és utóvizsgálat
  * ISO 9004 – a teljes minőségi rendszer kifejlesztésének irányelvei
  * ISO 14.000 környezetközpontú irányítási rendszer, a következő hatásokat eredményezheti:
    - csökken a szennyezőanyag kibocsátás
    - veszélyes hulladékok külön gyűjtése, megsemmisítése
    - anyag és energiafelhasználás csökkentése
    - hulladék újrafelhasználása, hasznosítása

===== Szokvány =====


A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás. Az üzleti életben, a nemzetközi kereskedelemben  rendkívül fontos szerepe van a szokványoknak, mivel az üzletkötést nagyban megkönnyíti a szokásokra való hivatkozás. Használatukkal nem kell az üzlet minden feltételét írásban rögzíteni, elegendő hivatkozni rájuk. Használatuk nem feltétlen kötelező, de ha valaki elutasítja akkor lehetséges nem vagy csak körülményesen tud ügyletet kötni. Jelentőségüket az egységes nemzetközi jogi szabályozás hiánya magyarázza.